Asztalomon vörös rózsa idézi a tőled kapott szerelmet
Szeretem hogy én vagyok az egyetlen édes szerelmed
Mély zöld szempár,titkon megbújó félszeg vigyor
S rám nézve azt sem tudod mennyi az annyi, hogy mikor mi hol
Olyan vagyok neked, mint kisgyereknek a csokoládé
S bár az én kókuszgolyóm biztos nem jobb, mint anyukádé
Azért csak tudd, hogy szeretni téged a legjobb dolog
De talán még jobb, hogy lehetek neked a hazád, az otthonod
Mostanság minden mondatot M-mel muszáj megalkotnom
Mert ez a legszebb betű, s ehhez kell feltétlen ragaszkodnom
Kérlek, ne változz meg sohasem, maradj ilyen csodás!
Nem, nem azért megyek át, hogy rendbe legyen a lakás
Hanem mert szeretek veled minőségi időt eltölteni
Nem otthon ülni és neked írni, meg az idővonalam görgetni
Látod, ha nem vagyok veled, akkor is neked írok
Nem tudom másképp elmondani hogy benned a legjobban bízok
Szeretem, hogy ilyen kis aranyos vagy mindig
S hogy azt mondtad, lehetek erős, független nő egy szintig
Persze, függök tőled, legalább annyira, mint a bortól
De psszt - ezt se vallottam be, mit vársz még a tinédzser kortól?
Röviden, szeretlek és szeretem ahogy te szeretsz
Meg ugye a galériád nagyrészében én vagyok - ezen nevetsz
Életem legjobb döntése volt közel engedni magamhoz téged
Pedig nem akartalak, de nézd, mégis milyen csoda lett a véged.
