"-Mi az idő? Ha Vele vagyok nem tudok erre válaszolni
Nem szoktam még meg, hogy valaki csak úgy átjön átkarolni
S megszűnik a fél világ, a másik felét amúgyis kizárom"
De bolond vagy! - nevetnek, de az előadás végét ki kell várnom
Most akkor ez tragédia vagy komédia? - hallom a kitartó nézőktől
Akik megdöbbenve nézik, hogy mi történik a következő évtől
És már tényleg nem tudják eldönteni sírjanak e vagy nevessenek
"-Szerencsétlen vagyok na, de mondd már a betűknek hogy ne siessenek!
Mert a végén megint azt fogom észrevenni hogy negyven versszak
És nincsen közte egyetlen értelmes sor, csak hiszti arról, hogy ez meg az vak
S nem látja senki, hogy én tényleg próbáltam összehozni a matekházit
Csak hát a szívem olvasgatni meg csókokat lopni sokkal jobban áhít
S a színusz függvény nem ért meg, pedig próbáltam neki elmagyarázni
Hogy én sem értem őt, hiába próbálom számológépemmel gatyába rázni
Nem megy! Miért menne, mikor egyetlen megható mondatot sem lehet
Összehozni az egyenletem betűiből?"
Az áldott költő ilyenkor semmit se tehet
-Ha te lennél az utolsó nő, akkor sem érnék hozzád soha! - üvölti első szerelmem
"-Jól esett, mit ne mondjak, de annyira nem sírtam keservben
Mint mikor a következő egy hónap után lelépett, mert nem adtam oda magam
Ellentmondásos? Ugyan már, az egész életem ilyen, mégis van hozzá szavam
Mint az azutánihoz, nem számoltam még össze pontosan, hogy mennyi
De majdnem 200 vers meg pár szívfoszlány, mit kukába kellett tenni
S most itt vagyok, ragyogok, vagyis nem, mert Mátkám utálja a napfényt
Ezért inkább csak szolidan csillogok, s boldogan táplálom a reményt"
-Hányan untak meg téged te nyomorult élhetetlen? - bántanának
"Köszi a kérdést, egy ideje már nem tartom számon nekem hányan ártanának
Párszor már megtanultam kik azok, kik úgyis mindig kihúznak a bajból
A többi meg úszhat nyugodtan nélkülem, majd integetek a partról
Hölgyeim és uraim, azt hiszem itt az ideje, hogy színdarabom véget érjen
Még el kell mondanom Mátkámnak, hogy szeretem és hogy ettől ne féljen
Talán lehet ez tanulság, hogy még a legszerencsétlenebbek is járhatnak jól
Ha igaz emberek, csak ne adjátok fel,hisz ez nem csak rólam, rólatok is szól!"
