The McCall Twins {Teen Wolf ff.} [Szünetel]

3.rész: Új ismerősök

Körülbelül 20 perc bolyongás után végre megtaláltam a címet, ami elsőre egy ijesztőnek tűnő hely volt, de minden mindegy alapon a nagy vas ajtóhoz lépve kopogtam. Az izgatottság túlságosan elurakodott rajtam és megsem várva a választ, benyitottam. De amint egy lépést beléptem, minden bátorságom elszállt, ugyanis csupa ismeretlen ember ült a nappali szerűségben. Amint észrevettem Scottot, kicsit megnyugodtam.

-Nani? - szólalt meg Scott egy kis idő elteltével.

Mosolyogva bólintottam és egyszerre kezdtünk el egymás felé rohanni, mikor pedig találkoztunk, akkor szinte a nyakába ugrottam, ő pedig engem szorosan átölelve megpörgetett.

-Úgy hiányoztál! - suttogtam és egy örömkönnycsepp végigfolyt az arcomon.

-Te is nekem hugi, te is nekem. - ölelt tovább, mintha sosem akarna elengedni.

Pár perc után váltunk csak el nagy nehezen és teljesen megfeletkeztünk a társaságról.

-Skacok, ő itt Nanett, a hugom. - mutatott be, mire kissé félénken intettem nekik.

-Nem is mondtad, hogy van egy hugod. - váltotta köztünk a tekintetét egy fekete hajú és zöld szemű férfi.

-Igazából, kétpetéjű ikrek vagyunk, csak ő szereti azt mondani, hogy a huga vagyok, mivel két perccel előbb született. - vigyorogtam testvéremre.

-Nos, ők itt a barátaim. Derek - mutatott az előbb szóló férfira. - Lydia - eperszőke hajú, zöld szemű lány - Liam - barna hajú, kék szemű, nálam fiatalabbnak tűnő srác - Malia - barna hajú és ugyanolyan színű szem.

-Örülök a találkozásnak. És nyugodtan szólítsatok ti is Naninak. - mosolyogtam rájuk.

-De egyébként, hogy-hogy itt vagy? Meddig leszel itt? Apu hol van? Vagy honnan tudtad, hogy itt vagyok? - halmozott el kérdéseivel Scott, mire mindent elmeséltem neki. - Gondolhattam volna, hogy apa egyszer beleun a felelősségteljes szülő szerepébe. - forgatta meg a szemét.