BATMAN: Gotham lovagja

Az ember éjszakája

  Bruce befejezte nyakkendője igazgatását és leellenőrizte magát a tükörben. Elegáns volt, az kétségtelen, a sebei nagyrészét jól elrejtette öltönye. A nagyrészét, egyet kivéve.
  Végigsimított a karmoláson az arcán, melyet a Macskanő elleni küzdelemben szerzett. Hogy a fenébe nem gyógyult be ennyi idő alatt? "Súlyosabb volt, mint elsőre gondoltam" morfodírozott.
- Jó reggelt, Bruce úrfi - köszönt Alfred fütyörészve, miközben egy tálca teát hozott be a hálószobába - Hogy aludt? Ó, majdnem elfelejtettem, sehogy.
- Rendkívül mulatságos, A - húzta félmosolyba száját Wayne - A denevér éjszakai állat.
- Igaz-igaz - helyeselt a komornyik - De ma bent marad az öreg, meleg barlangjában. Mert ma partizni fog.
- Ne aggódj értem, Alfred - nevetett Bruce - A ma éjjelt tényleg a szórakozásnak szánom!
- Évek óta először - dörmögte Pennyworth a bajsza alatt.
- Hallottam ám!

***

  Az első limuzin néhány perccel nyolc előtt érkezett meg, fekete borítása erős kontrasztott nyújtott a hóval szemben. Az autóból egy férfi és egy nő szállt ki, mindketten Gotham leggazdagabb családjainak gyermekei. Bruce álmosolyt küldött feléjük, miközben megszorította a kezüket. Ugyanígy tett a később érkezőkkel is.
  Kilenc körül már egy orosz modellel cseverészett, valami ostobaságról. Nem is igazán figyelt oda, a lényeg az volt, hogy az emberek észrevegyék, ismét kiszemelt magának egy nőt, Vicki Vale után, még ha undorodott is tőle, a pénzéhsége és a kiburjánzatlan vágyai miatt. Gyűlölte ezt a rendezvényt. "Túl kell élnem" bíztatta magát "Túl kell élnem Batman kedvéért."
  A bejárati ajtó váratlanul kinyílt, és egy mélyen dekoltált, szürke dresszt viselő, gyönyörű nő sétált be rajta. Fekete haját hátul apró kontyba fogta, ajkai vérvörösek, szeme pedig jádezöld volt. Bruce értetlenül felhúzta a szemöldökét és az új vendéghez sétált.
- Jó estét, hölgyem - köszöntötte - Megkérdezhetem, kicsoda kegyed?
- Hívjon csak Selinának - a nő hangja rendkívül ismerősen csengett - Selina Kyle. Maga pedig bizonyára a híres-neves Bruce Wayne.
- Örvendek a találkozásnak, Miss Kyle - hajolt meg kissé a milliárdos.
- Ó, no még én - kuncogott Selina. Arca hirtelen megváltozott, mintha szellemet látott volna, miközben végigsimított vendéglátója sebén - Ezt… hol szerezte?
- Ezt? - kuncogott idegesen Bruce - Csak egy karcolás, borotválkozás közben.
  Ekkor megpillantotta. Miss Kyle szeme alatt, bár jól el volt sminkelve, hogy nehéz legyen észrevenni, de egy fekete karika díszelgett, egy régi, de borzasztóan erős ütés emlékeként. Tudta, ki kapott utoljára ilyen erejű ökölcsapást az arcára: a Macskanő.
- Remélem, jól telik majd az éjszakája, Miss Kyle - mondta Bruce - Szívesen megismerném magát.
- Úgyszintén - mosolyodott el a nő.

***

  Bruce úgy rontott be a konyhába, mintha az élete múlna rajta, úgy törve rá a bort töltő inasára, akár egy ciklon a nyugodt, magányos házra.
- Alfred - rázta meg a férfit enyhén - Itt van! A Macskanő!
- Hogy… mi… - habogta döbbenten a komornyik, de gyorsan összeszedte magát - Á, értem. És mit szándékozik tenni, Bruce úrfi?
- Valamit el akar lopni tőlem - csapott az öklébe Wayne - Jó néhány értékes holmim van, ötletem sincs, melyiket.
- És ha csak egy kellemes éjszakára vágyik? - kérdezte reménykedve Alfred, de aztán megadóan leengedte a vállait - Minek is próbálok eképp hatni a maga paranoiájára?
- Nem távozhatok a partiból - morogta Bruce - A legutóbbi alkalom is túl feltűnő volt. Viszont…
  Mielőtt kifejtette volna tervét, a milliárdos elrohant, komornyikja pedig csak somolyogva megcsóválta a fejét.

***

  Selina rendkívül élvezte az estélyt. Az ital finom volt, a legjobb, amit valaha is ivott, az étel csodás, a gazdag elit pedig maga a hab a tortán: míg a férfiak mohó tekintettel fordultak utána, addig a nők irigykedve pillantgattak felé. Milyen csodás módja az önbizalom legyezgetésének.
  És ott volt ő. Mr. Wayne. Bruce. Batman. Mert ő volt az, azonnal felismerte a karmolás halvány nyomát, melyet ő ejtett az arcán. És biztos volt benne, hogy a denevér is tudja a személyazonosságát, észrevette azt az apró, de annál többet mondó pillantást, melyet a szeme alatti foltra vetett. A felismerést a tekintetében. No, meg persze csak Gotham lovagjának lenne akkora lélekjelenléte, hogy a szemébe nézzen dekoltázsa helyett egy csevegés folyamán.
  Imádta ezt a partit. A maga elfojtott, fülledt bujaságával olyan volt, akár a Pokol tornácán lengeni. Most pedig, hogy a Batman is itt volt, csak még izgalmasabbá vált a helyzet. Még jobban megnehezíti, ugyanakkor szórakoztatóbbá is teszi a híres Wayne-kard ellopását, melyet Selina már régóta tervezgetett. Egy több, mint 600 éves kard, melyet valahol a birtok mélyén őriznek… és a fekete piacon valószínűleg sokat adnak érte.
  Átsiklott két beszélgető üzletember között és megállt egy pudingokkal teli tálnál. Sok, pici lépésből kell elérnie a terve végére, nem csupán azért, mert úgy logikus, de azért is, mert úgy szórakoztató.
- Élvezi az estét, Miss Kyle?
  Bruce Wayne lépett a háta mögé. Arca bizalmat sugárzott, de a tekintetében egyértelműen fenyegető él érződött.
- Nagyszerűen - sóhajtott a nő - Ezek a borok kiválóak!
- Nem emlékszem, hogy küldtem volna meghívót magának - Wayne barátságos hangszínben mondta, de ez egyáltalán nem kedveskedésnek szánta.
- Mert nem is tette - kuncogott Selina - Ugyanakkor Mrs. Tot sajnálatos módon lebetegedett és átvettem a helyét.
  Természetesen ellopta a meghívót. Egyszerű volt, az a ringyó egyáltalán nem figyelt oda a cuccaira. Tipikus aranyásó, gazdag férjjel.
- Öröm egy ilyen üde színfoltot látni ennyi szürke ember között - tettetett flörtölést Bruce - Maga feltűnő jelenség itt Gothamben.
- Ugyanezt elmondhatnám önről is - kacérkodott Selina - Ó, ha tudná hányszor hallottam magáról a tévében!
- Jómagam csupán szerény árnyéka volnék hírnevemnek. Önről azonban lerí, hogy más, mint amilyennek sejtetik.
- Való igaz - mosolyodott el Miss. Kyle - Valóban más vagyok. Ahogy ön is, Mr. Wayne. Le merném fogadni, maga több egy drága öltönynél és egy puccos villánál. 
- Öröm hallani, hogy valaki ilyesmiket gondol rólam - mosolyodott el Bruce.
- Azért ne bízza el magát - Selina lenyelte az utolsó korty bort is - Még megannyi lehetőség vár mindkettőnkre.
  Abban reménykedett, ezzel a lezárással kislisszanhat a szituációból és gyorsan ruhát válthat. Hiába gyönyörű ez a dressz, egy rabláshoz mégiscsak alkalmatlan! De Wayne elkapta a karját, erősen megszorítva, de mint aki észhez kap, ujjai ellazultak.
- Egy táncra, hölgyem?