BATMAN: Gotham lovagja

A szövetség

   Az öreg esernyő vége halkan kopogott az utcakövön. Kipp-kopp, kipp-kopp. Az ütemes hanghoz csoszogás csatlakozott, amit egy törpe termetű, cilinderes alak hallatott. Csúf ember volt, rendkívül rusnya. Hosszú, vastag orrával és apró, mélyen ülő szemeivel leginkább egy pingvinhez lehetett hasonlítani. Kezében fekete esernyője tökéletesen passzolt hasonló színű, elegáns ruházatához. Amikor nagy nyelvével megnyalta keskeny ajkát megvillant tűhegyes fogsora. Váratlanul megállt és esernyőjével a földre rajzolt valamit, halk dudorászás kíséretében. Egy denevért mázolt fel. Miután munkájával végzett elégedett mosoly kíséretében szemlélte meg azt.
- Jó estét, Mr. Cobblepot.
  Az alak a sötétből materializálódott, mint valami különös, fehér kísértet. Sápadt, kopasz fejbőrét hegek borították, szeme körül a karikák kialvatlanságról árulkodtak. Hosszú ujjú öltönyt viselt.
- Ah, Victor - kurjantott a cilinderes - Vagyis Mr. Zsasz, bocsánat!
- Eltekinthetünk a formalitásoktól - a sápadt jelenés kezett fogott a törpével - Hisz rég ismerjük egymást, Oswald.
- Való igaz - bólintott Cobblepot - Jó régóta, és mégse hívtál telefonon.
- Elkaptak - harapott ajkába Zsasz - Akárcsak Falcone többi szövetségesét. Te hogy úsztad meg?
- A pénz mindenre megoldást - horkantott Oswald - Azzal hoztalak ki téged is, amint értesültem róla, hogy a Blackgateben vagy.
- Ah, szóval te voltál. Köszönettel tartozok.
- Szívesen - Cobblepot esernyőjére dőlt - Remélem, a börtön nem koptatta ki belőled az "adottságaidat".
- Ugyan, Oz - mosolyodott el rémisztően Zsasz - Több kell egy év rabságnál ahhoz, hogy felejtsek.
- Kiváló, mert célpontunk van - az esernyő az utcakőre rajzolt denevérre mutatott - Egy bosszantó kis kártevő, aki beleköphet a levesembe.
- Miféle levest főzöl, Oz? - kérdezte Victor.
- Carmine halála után hatalmi vákuum alakult ki Gothamben - mutatott körbe színpadiasan Cobblepot, mintha a város saját kreálmánya lenne - Ezt az űrt jelenleg piti bűnözők és kishitű gengszterek töltik ki. Ideje, hogy egy igazi vezető vegye át az uralmat.
- Hadd találjam ki - sóhajtott Zsasz - Te akarsz a város felett uralkodni.
- Még szép - kacarászott Oswald - Gondolj csak bele: a megvetett, töpörödött, gyűlölt kis Cobblepot, mint Gotham ura! Hát nem festői?
- Ha engem kérdezel, túlságosan is. A legtöbb festmény jelentősen eltér a valóságtól.
- Ohó, ez nem, drága Victor - kopogtatta meg Zsasz mellét az esetnyővel az apró alak - Nekem van egy tervem. Egy tervem, amit nem olyan utcai senkikre alapozok, mint a Vörös Sisak, vagy Deadshot.
- Nehezen megvalósítható tervnek tűnik - motyogta a sápadt férfi - De állok elébe. Legalább hálám jeléül, amiért kihoztál a börtönből.
- Ez a beszéd - kiáltott fel Cobblepot - Victor, ha ezen túl leszünk, történelmet írunk! A nevünket felvésik majd Gotham emléktábláira!
- És az eget szivárvány borítja majd be - sóhajtott Zsasz - Ámen.

***

  Bruce Wayne elégedett mosollyal az arcán sétált végig az asztalok között, sűrű bocsánatkérések közepette. Megigazította nyakkendőjét, néhány udvarias szót váltott egy-két ismerőssel, majd egy enyhe meghajlás kíséretében lehuppant egy vörös terítővel díszített asztalhoz. Vele szemben partnere kedvesen elmosolyodott.
- Olyan jó látni téged, Vicki - sóhajtott Bruce - Annyi a munka, mostanában lehetetlen elszabadulni.
- Fellendült az üzlet? - érdeklődött Miss Vale.
- De még hogy - emelte ég felé tenyerét Wayne - Mióta Falcone eltűnt az útból, egyre szélesebb körben terjeszthettük az áruinkat. Úgy tűnik, most vagyunk a csúcson.
- Onnan a legkönnyebb elbukni - hűtötte le jókedvét Vicki - De ne legyen igazam. Tudom, hogy öreg téma, de… mi a helyzet azzal a nanopuskával?
- Nanopuska? - Bruce látszólag elbizonytalanodott - Ó, a tavalyi fejlesztés! Nos, mivel Deadshot még mindig szabadlábon van, sajnos nincs meg. De már csak egyetlen tölténye maradt, Batman pedig úgyis elkapja.
- A Falcone-ügy óta egyre nagyobb a bizalom a mi… Gothami lovagunkban - kuncogott Miss Vale - Az emberek hősnek tekintik, amiért pontot tett a történet végére.
- Addig jó, amíg nem a szabadlábon lévők miatt aggodalmaskodnak - mondta Wayne - A Madárijesztő, Deadshot, most pedig Victor Zsasz is, a Római egykori bérgyilkosa, Cobblepotnak hála, szabad. Ki tudja, merre garázdálkodnak ők?
- Nos, ami azt illeti, van egy-két exklúzív anyagom - suttogott Vicki - Zsaszt nemrég lencsevégre kapták az Iceberg Loungeban, Cobblepot szórakozóhelyén. Ott volt az első randevúnk, emlékszel?
- Már hogyne. Azt mondod, az a bérgyilkos halott gazdája szövetségeséhez állt?
- Nem mondtam ilyesmit, csak a tényeket közöltem - fonta össze a karját a riporternő - De van még valami érdekességem. A rendőrség…
- Állj, állj, állj - szólt közbe Wayne - Nem akarom hallani! Tudom, mit csinál a GCPD.
- Ó - lepődött meg Vicki - Nem sejtettem.
- Tudom.

***

- Ellfogadhatatlan - üvöltött magából kikelve Loeb rendőrfelügyelő - Maga nem mondhat nekem ellen!
- Márpedig kénytelen leszek, uram - mondta visszafogottan James Gordon - Nem vagyok hajlandó Batman ellen vonulni, mert szembemegy az eszméimmel.
- Mégis, miféle eszmékkel? Egy szörny pártolásával?
- Nem, uram - Gordon megtörölte a szemüvegét - Gothan lovagja…
- Ne hívja így - szakította félbe Loeb.
- …eddig hasznosnak bizonyult - fejezte be Jim - És megbízhatónak.
- Nem érdekel a véleménye, Jimbo - morogta a rendőrkapitány Gordon gúnynevét használva - Maga fogja a Batman személyazonossága utáni nyomozást vezetni, ha addig élek is!

***

  "Bruce Wayne, a sármos milliárdos óriási bált rendez a kúriában!" Bruce félrehajította az újságot és magában morgott. Ábrázatán undor suhant át. Vicki. Ő volt az első, akit meghívott, természetes, hogy ő írta a cikket, erről mindenképp beszélni fog vele. Pedig a rendezvényt titokban akarta tartani az utolsó percekig, akkor könnyebben meg tudta volna valósítani tervét.
- Mintha kellemetlenül aludt volna, Bruce úrfi - Alfred tükörtojást tálalt teával - Bár már hozzá szokhattam volna.
- Az idő miatt - Wayne nekiesett reggelijének - Egy éve már, hogy Falcone uralma megdőlt, Maronit pedig csodával határos módon börtönbe zárták, és még mindig nincs új ura Gotham utcáinak.
- Nem gondolja, hogy ez az ön érdeme, uram?
- Legkevésbé sem - rázta meg a fejét Bruce - Valami készülődik, Alfred. Valami, ami az árnyékokban bújik meg, olyan sötétségben, amit még egy denevér se lát. Borzalmas dolgok fognak történni Gothamben, rosszabbak, mint a Római idejében.
- Nem gondolja, hogy kissé paranoiás, Bruce úrfi?
- Szeretném azt gondolni. De tudom, hogy előbb-utóbb valaki meg fogja ragadni az alkalmat, és tudnom kell, ki lesz az.
- És gondolom Gotham felsőbb köreiben keresi a célpontját - pillantott az újságra Pennyworth.
- Falcone Gotham egyik ősi családjából származott - fejtette ki Bruce - Maroni szintén. Én is.
- Úgy véli, egy újabb törzsgyökeres bennszülött lesz az utcák ura? - Alfred megemelte a szemöldökét.
- Nem, de lehetségesnek tartom - a tojás utolsó falatja is eltűnt - A kérdés, hogy melyik?
- Kik a gyanúsítottak?
- Van néhány - Wayne belefogott a felsorolásba - Hill, Sabatino, Cobblepot, Arkham… a lista túl hosszú, mintsem felsorolni lehetne.
- És ott vannak azok, akikkel számolnia kell - figyelmeztette a komornyik - A Madárijesztő is átveheti az uralmat, hisz még mindig nem találtuk meg, ahogy Deadshot indítékait sem ismerjük. Bármelyikük komolyabb karrierbe foghat.
- Foghatna. De ők most bújkálnak Batman elől.

***

  Hárman gyűltek össze az apró teremben, mind a hárman udvariasan biccentettek egymás felé, majd elegáns mozdulatokkal helyet foglaltak a kör alakú asztal körül. Az egyik magasított széken Cobblepot torz, satnya teste ült, kezében aktatáskával. Tőle jobbra Victor Zsasz, Falcone egykori bérgyilkosa helyezkedett el, balra pedig egy csuklyás, bőrmaszkos férfi.
- Üdvözöllek, Crane - köszöntötte az alakot Oswald - Jó ismét találkozni oly hosszú idő után!
- Bújkáltam - a Madárijesztő hangja más volt, rekedtes, mintha betegség gyötörné - Kísérleteztem.
- Pontosan erről lenne szó - emelkedett fel Zsasz - Mr. Cobblepot és én társultunk. Ez egyfajta... együttműködés. Szövetség.
- Hah, mint Camelot lovagjai - kuncogott fel a torz teremtmény.
- Mit akartok tőlem? - kérdezte Crane.
- Te megküzdöttél azzal a szörnyeteggel - hajolt közelebb Cobblepot - A Batmannel. Mesélj róla!
- Erős - sóhajtott a Madárijesztő - Rendkívül erős. Nélkülem nem fogjátok legyőzni.
- Nélküled? - húzta fel a szemöldökét Zsasz.
- Minden energiámat a visszatérésembe fektettem - mesélt Crane - Az emberi agy legmélyére ástam, hogy feltárhassam a legősibb félelmeket. És most rájöttem a módjára, hogy megtörhessem Őt. Bosszút állok a Denevéren.
- Csodás - tapsolt fel lelkesen Cobblepot - Ez az a munkaszellem, ami nálunk szükséges! Csatlakozz hozzánk, Madárijesztő, és eltűntetjük Batmant az utunkból!
- Oswald az agyunk - tekintett a milliomosra Zsasz - Mi pedig, Crane, mi vagyunk a végrehajtó kezek.
- Camelot lovagjai - mondta a Madárijesztő - Gotham lovagja ellen. Pompás lesz.