BATMAN: Gotham lovagja

Foglyok sikolya

  A bál lenyűgöző volt. Ízletes ételek kerültek az asztalra, kellemes élőzene szólt és természetesen csodaszép, mély dekoltázsú hölgyek lengtek ide-oda. Cobblepot élvezte nézni ezeket a nőket és álmodozni róluk, elképzelni magát egy ágyban velük, hisz tovább úgyse juthatott, mint saját fantáziája. Rusnya volt, törpe és ezek még gazdagsága vonzerejét is elhalványították. "De már nem kell sok" mélázott elégedetten "Nem kell sok és minden megváltozik."
  Victor Zsasz árnyékként bukkant fel mellette. A sápadt férfi látszólag egykedvűen figyelte amint a társadalom elitje karcsú táncot lejt.
- Mi a helyzet a tervvel, Cobblepot? - kérdezte, szemét le nem véve a lassúzókról, az orgyilkos.
- Ohó, már a második fázisban van - kuncogott az étteremigazgató - Egy perce hívott Lawton. Sikerült elcsalnia Gotham lovagját abba a csinos kis raktárba, amit Crane kijelölt.
- Rossz előérzetem van - jegyezte meg Zsasz - Nem hiszem, hogy a Batman ilyen könnyen kiiktatható. És még élénken él bennem a legutóbbi olyan party emléke, amin részt vettem a társaságodban.
- A Falcone-vacsorára célzol? - horkantott Cobblepot - Ó, ez teljesen más. És ne aggódj, a denevér ma este megdöglik, esélye sincs a Madárijesztő új gáza ellen.
- Ha viszont túléli - mondta Victor - Akkor a nyakunkba fog lihegni. Deadshot lesz az első nyoma.
- Mit számít, elkapja-e Lawtont - legyintett a rusnya teremtés - Camelot lovagjait nem győzheti le!

***

  Batman először az ajtót próbálta betörni, de az túl kemény volt. Már a robbantáson gondolkodott, de valószínűnek tartotta, hogy ilyen kis területen a szilánkok vele is végeznének, még a köpenye se fogna fel egy közvetlen detonációt. Megpróbált csáklyájával a kémény tetejére lőni, de azt valaki elzárta. Eszébe jutott, hogy a Batmobilt magához hívva áttörhetné a falakat, de lehetségesnek tartotta, hogy a GPS nem tudja elég pontosan bemérni a helyzetét és elütteti saját magát. Kétségtelen, be volt zárva, a gázmaszkja pedig bár órákig kitarthat, egy idő után elfogy az oxigénje.
  Ezután Alfred felhívásával is próbálkozott, de valaki blokkolta a kommunikációt. Remekül kitervelték a foglyul ejtését.
  A zöld gáz lassan betöltötte a teret, már-már ködszerű vakságba taszítva Batmant. Aztán eszébe ötlött valami és azonnal a csőhöz sietett, mely okádta magából a méregfelhőt. A drótkötelet, melyet valaki durván kettévágott miután megérkezett, rákötötte az egyik ultrahangos batarangjára. A drót szilárdan tartotta magát, így úgy dugta fel a csőbe, végén az apró eszközzel, akár egy botot. Addig tolta, amíg csak bírta, majd bal kezével aktiválta a 3D modell kivetítését. Az jelent meg, amire számított: a vékony cső végében egy szellőzőnyílás helyezkedett el, melyre egy négyzet alakú eszközt erősítettek, valószínűleg az szivárogtatta a gázt.
  Batman visszahúzta a drótot és megragadta a cső végét. Minden erejét belevetve maga felé húzni kezdte, olyannyira, hogy érezte, ahogy izmai ritmusos táncot járnak, erei vastagon kidagadnak. Végül a cső megadta magát és iszonyú csörömpölés kíséretében letört a szellőzőnyílással együtt, apró rést zúzva a falon. A friss, hideg levegő szinte arcul csapta Batmant.
  Megragadta a cső falon túli részét és vízszintes irányba fordította, majd maga felé megrántotta. A téglák közötti vakolat finoman elkezdett leperegni, majd a negyedik-ötödik becsapódás után megadták magukat, és a fal egy jókora része leomlott. Batman egy tigrisbukfenc kíséretében távozott a keletkezett lyukon keresztül és lekapta a gázmaszkját, nagyot szippantva a friss levegőből. Hangosan nyögött megkönnyebbülésében.
- Kitartó vagy, mi? - hallott egy ismerős hangot a háta mögül.
  Deadshot ezüstszínű maszkot viselt, jobb szeme előtt piros lencse helyezkedett el. Kezében hanyagul tartotta a fegyvert, amit brutális módszereivel ellopott: a nanopuskát. A tetőn állt, onnan tekintett le Gotham lovagjára.
- Add meg magad, Lawton - mondta Batman - Még van rá esélyed.
- Attól félek, nem tehetem - sóhajtott a bérgyilkos - Jó summát fizetnek a halálodért, pedig eredetileg nem enyém volt a munka oroszlánrésze. Ha pár perccel korábban jutsz ki, még összefutsz a Madárijesztővel.
- A jet ski - emlékezett vissza a sötét lovag a raktár előtt álló járműre - Az övé volt.
- Bocs, Bőregér - Deadshot lencséje elé emelte a nanopuska távcsövét - Nincs időm csevegni.
  A fegyver elsült és az apró, ezüstös nanobotok előröppentek, zümmögve száguldva a denevérember felé, aki szimplán megragadott egy batarangot, mely gombnyomásra sípolni kezdett és behajította a folyóba. Legnagyobb megdöbbenésére a nanobotok nem mentek utána.
- Jaj, Batman - nevetett fel Deadshot - Azt gondoltad, a legutóbbi incidensünk óta nem javítom fel a kis masinákat?