Broken heart /Harry Styles/

04.

Ilyen se volt még velem. Itt fekszem az ágyon és várom, hogy teljen az idő, mert látni akarom Mattet. Zenét hallgatok, sorozatot nézek de nagyon lassan telik az idő. De mikor megláttam, hogy végre negyed 8 felpattantam és elmentem zuhanyozni majd öltözni és sminkelni. Egy fekete sortot és egy fekete atlétát vettem fel a kedvenc kék nyakláncommal, annyira gyönyörű az a nyaklánc legszívesebben mindig azt viselném. Tengerkék színe van, mindig Görögországra emlékeztet. Imádok ott nyaralni, ott még a viharok is szépek bár néha ijesztőek. Már hétszer voltam abba az országba és mind a hétszer imádtam. Maga a hely csodálatos, a tengerpart meseszép. Az érzés mikor először belemész a tengerbe és nagyon hideg de hozzászoksz, aztán kapkodod a lábad a finom puha azonban rettentő forró homokon. A hangulat, ami látható, ahogy a gyerekek vidáman homokvárat építenek, a fánk árusok a tengerparton. A beöltözött figurák, akik szórakoztatják a tengerparton lévőket. Végül pedig az egymás mellett lévő éttermek, koktélosok, akik a tengerparton lévőket is kiszolgálják. Ha fogyasztasz legalább napi egy koktélt, jegeskávét akkor ingyen napágyad van. Főleg mikor egy adonisz félisten jön megkérdezni mit szeretnél inni nem csak egyet rendelsz a végén. Ajándék gyümölcstálak, amivel meglepik az ott nyaralókat. Este pedig az élet a városban, mindenki boldog, mindenki szórakozik, mindenkinek jó kedve van. Az éjjeli séták a tengerparton este mikor senki nincs és a hideg víz megérinti a lábad. Egyszerűen csodálatos az az ország. Mindig is 10 napra mentünk de egy hónapot is kibírnék. Nem lehet megunni az ottani életet szinte magával ragadó.
Huhh jól elkalandoztam, gyorsan húztam egy tusvonalat majd egy kis ajakbalzsam és kész is voltam. Bepakoltam a táskám és indultam is.

- Szia anya elmentem! – kiabáltam az ajtóból.

- Mikor látlak? – hallottam a szokásos kérdést.

- 10-11 körül. Puszi. – léptem ki az ajtón a nyári szellőbe.

- Puszi. – hallottam még hangját.

Már nem volt olyan világos mint napközben de sötét se volt, pont olyan hangulatos. Pont még tudtam zenét hallgatni útközben, mert sötétbe nem szeretek. 1 számot hallgattam végig normálisan mikor odaértem a jól ismer sarokhoz, ahol mindig találkozok Kimmel. Együtt indultunk az Amigoba.

- Szerinted jó lesz? – kérdeztem izgatottan.

- Nyugi. – kacsintott a legjobb barátnőm.

Mikor odaértünk vettünk mind a ketten egy alkoholmentes citromos sört. Szememmel Mattet kerestem, akit meg is találtam. Odaültünk az asztalhoz hozzájuk.

- Sziasztok! – köszöntem. – Ő itt a legjobb barátnőm, Kim. Én Alexis vagyok de mindenki Lexinek hív, azt jobban szeretem. – mutatkoztam be a két ismeretlen fiúnak.

- Hello. Én Adam vagyok. – mosolygott a tőlem jobbra ülő fiú. Ugyanis szembe ültünk velük.

- Én pedig Evan. – vigyorgott a másik.

Végül 10 perc után megjött Ash és Rose, ők is bemutatkoztak aztán elmentünk csocsózni, én Mattel voltam Kim pedig Evannel. Tök jó volt, nyerésre álltunk. Még volt 3 labda mikor belépett Harry. Szokás szerint mindenkivel lepacsizott, nagyon sok embert ismer itt. Aztán odajött hozzánk.

- Sziasztok! Én Harry vagyok, a csajok legjobb fiú haverja. – rázott kezet a két fiúval majd Adamnak is bemutatkozott.

Nagyon megijedtem, azt hittem kínos helyzetbe hoz majd. Leült beszélgetni Adamhoz aki ott maradt Ashel és Roseal. Mi végül játszottunk még egyet. Most egyenlőre 2-2 az állás. Harry odajött hozzánk újra és figyelte a játékot. Nagyon rettegtem, hogy valamit beszól. De végül is kedves volt, mikor gólt lőttem megdicsért és mosolygott. Mikor megint lőttem egy gólt Matt adott egy puszit, amin magam is meglepődtem.