Broken heart /Harry Styles/

16.

Alexis szemszöge

Harry: Beszélnünk kell.

Mikor megláttam az üzenetet sóhajtva dőltem hátra a székemben, miközben s vendégem körme a lámpa alatt volt.

Én: jó, 5kor végzek. Ahol Louis dolgozik, gyere abba a kávézóba.

Egyeztem bele sóhajtva.

- Na mi ez a nagy sóhaj? - kérdezte El miközben festett egy hajat.

- Harry, beszélni akar. 5 után találkozunk a kávézóba. - mondtam unottan. - Jöhet a jobb kezed Hannah.

- Erre kíváncsi leszek. - húzta félmosolyra ajkait barátnőm.

- Hát még én. - kacagtam fel keserűen.

Idegesen lépkedve közelítettem meg az asztalt, ahol Harry ült.

- Szia! - ültem le Harryvel szembe.

- Szia. - mosolyodott el. - Rendeltem neked egy Latte-t. Remélem még az a kedvenced.

- Harry csak egy év telt el, nem 20 év. - kacagtam fel keserűen.

- Tudom. - komorodott el.

- Miről szeretnél beszélni? - tértem a lényegre.

- Kettőnkről. - mutatott rám majd magára.

- Harry, nincs olyan, hogy kettőnk. - egyenesedtem ki. - Azóta mióta eljöttél.

- Te jöttél össze Mattel. - horkantotta. - Nem én flörtölök mással miközbe barátom van.

- Nincs barátom. - húztam közelebb a megérkező Lattémat magamhoz.

- Komolyan? - csillantak fel a szemei. - Mióta?

- Mióta elmentél. - kortyoltam bele a forró italba, de nem mertem felnézni.

- Miattam szakítottatok? - tette fel félve a kérdést.

- Részben igen. - nem mertem a szemébe nézni. - Nagyon fájt mikor elmentél. Szerettelek. - szemeibe nézve félve a csalódottság jeleit véltem felfedezni. - Te ott hagytál, egyedül. Nem találtam a helyem, pokol volt az utolsó évem. Azt vártam, hogy vége legyen és végre költözhetek. Megszabadulhatok az előző életemtől, erre te megjelensz elrontva mindent. - halkultam el a végére.

- Sajnálom. Én.. - nem folytatta.

- Te mi? - vontam fel a szemöldököm.

- Én csak azt szeretném, hogy újra barátok legyünk. Kérlek. Rossz így, hogy egy társaságba vagyunk mostantól és egymáshoz se szólunk, mint két idegen.

- Átgondolom. Nehéz lesz. - erről a mondatról egy emlékkép jutott eszembe.

Itt fekszek Harry mellkasán és kettőnkről gondolkozok. Mik vagyunk most egymásnak? Nem beszéltük még meg. Lefeküdtünk párszor de sose jutottunk el odáig, hogy megbeszéljük.

- Harry. - szólaltam meg félve.

- Mondd szépségem. - simogatta meg az arcom.

- Mi most akkor mit csinálunk? - tettem fel a kérdést, amit nem értett. - Már mint mik vagyunk most egymásnak?

- Ohh. - komorult el. - Hát mik legyünk? Barátok extrákkal?

- Hmm. - vontam fel a szemöldököm. - Átgondolom. Nehéz lesz.

- Főleg titkolni. - kacagott fel.

- Főleg a barátnőim elől. - nevettem el magam én is. Persze előttük nem maradt titok.

- Úgy érzem neked is egy régi emlék ugrott be. - húzta szokásos félmosolyra ajkait.

- Ha barátok akarunk lenni ezeket ne hozzuk fel többet, jó?

- Rendben. Akkor? - kérdezte reményteljes hangon.

- Barátok. - mosolyodtam el.

- Barátok. - ismételte utánam.

Ezután még beszélgettünk, hogy kivel mi történt az egy év alatt. Róla pedig megtudtam, hogy elkezdett énekelni és dalokat írni. Tudtam, hogy jó hangja van de meglepődtem. Azt hittem a focival akar mindig foglalkozni, de nem. Csak az egyetemi ösztöndíj miatt focizik.

- Nos hát akkor.. - nézett rám.

- Szia Harry. - léptem felé bizonytalanul majd átöleltük esetlenül egymást. Tudtam, hogy nehéz lesz.

- Szia Alexis. - ült be a kocsiba majd elhajtott.

- Na mesélj el mindent. - támadott le Eleanor mikor beléptem a szalonba.

Harry szemszöge

- Na mi volt? - kérdezte Nancy miután írtam egy sms-t, hogy megköszönjem az ötletét.

- Megbeszéltük, hogy barátok maradunk. De nem tudom, reménytelennek látszik. Ő csak barát akar maradni. - mondtam lehangoltan.

- Csak várd ki a végét Hazz. - nyugtatott.

- Várok de kitudja meddig? Nem örök a türelmem. - puffogtam.

- Érte megéri nem? - tette fel finoman a kérdést.

- Igen. - vallottam be. - De egy lány miatt se csinálok hülyét magamból. Még érte se.

- Nem is kell Harry, csak légy először a barátja aztán kialakul. Hidd el. Én mit meg nem adnék, hogy egy fiú már csak ezt megtegye értem, amit te eddig érte.

- Te is találsz majd valakit hidd el. Szombaton gyere el velünk iszogatni. Csak ne úgy jelenj meg mint eddig.

- Köszönöm, hogy segítesz nekem. Sose voltak igaz barátaim de téged valami hasonlónak érezlek. - hallottam hangján, hogy elmosolyodik.

- Nincs mit, nem szeretném, hogy ilyen maradj. De azért hiányozni fog egy együtt töltött éjszaka. - kacagtam fel.

- Alexisre ha újra vársz ezerszer jobb lesz. Na szia Hazz. - nevetett majd bontotta a vonalat.

Sziasztok! Tudom kicsit rövid rész lett, amit sajnálok de igyekszek a következőnél. Sajnos kevesebb időm van az írásra a tanulás mellett. Remélem attól tetszett az új rész! Puszi😘