A Maffia az Életem!

🌸Part:4🌸

This is how you remaind me
Of what I really man
It's not like you to say sorry I
was waiting on a different story
This time I'm mistaken
For handing you a heart
whort breakin...

(Nickelback-How you remaind me)

-Ugye ez most vicc?!-tolt neki az ismerős ismeretlennek. A falnak.

-Ilyennel szerinted egy olyan lány mint én viccelne?-kérdeztem egy kis éllel a hangomban. Nehogy már az én hibám legyen hogy egy kanos állat!

-Hát...nemtudod miből maradsz ki szivi...-azzal meg simogatta az arcom. De nem lágyan! Áá..dehogy is. Ezt inkább lehetett gúnyos kisállat simogatásnak nevezni. Azzal lecsaptam a kezét az arcomról és elidultam oda ahova eredetileg is akartam. A fürdőbe. Ahogy becsuktam az ajtót még hallottam a nevetését és ajtó csapódást.

Amikor elvégeztem női dolgaimat. Ezalatt értem megfürödtem és kifésültem a hajamat azzal a fésüvel amelyiket találtam.

Ezután ki kukucskáltam a résnyire nyitott ajtón. Mikor megállapítottam hogy üres a szoba gyorsan kitipegtem és villám sebességel át kutattam mindent hogy nincs-e poloska vagy kamera valahova rejtve. Találtam is! Nem is egyet! Amikor megtaláltam őket letettem a földre mindegyiket és bele mutattam mindegyik képébe a középső ujjam. Amikor ez meg volt ráugrottam mindegyikre és széttapostam azokat. Ekkor hallotam pár szobával arréb egy hangos káromkodást. Amikor meg hallotam hogy megindul a "szépbeszédű" be másztam az ágy alá. Ekkor hallotam egy ajtó csapódást és erős férfias lépdeket. Ezt már megismerem kié. Ekkor a nem várt "vendégem" betoppant és körbe nézett a szobában.
-Gyere elő kicsikém. Nem foglak bántani. Vagy lehet hogy egy kicsit. De azt te is fogod élvezni! Vagy nem úgy külön képpen nem érdekel!-mondta majd hirtelen benyitott a fürdőbe.-Jól van most már előjöhetsz picinyem. Nem harapok. Csak ha akarod...
-Oh...meg még a büdös ló faszt fogsz meg harapni!-gondoltam magamban. Az ablak elé ált háttal nekem. Ekkor gyorsan hang nélkül kimásztam az ágyalól és meg fogtam a most már nyitott ajtó kulcsát majd kirohantam rajta és rá zártam kulcsal az ajtót.
-HÉÉÉ! TE ELVETEMÜLT KURVA! HA ELKAPLAK, ÁJULÁSIG FOGLAK BASZNI! AMIBEN BIZTOS LEHETSZ HA NEM NYITOD KI MOST AZZONAL EZT A ROHADT AJTÓT!!!-ordította ki nekem én pedig elkeztem nevetni.
-Ahoz el kell kapnod szivikém. De garantálom hogy soha a büdös jó életbe ne keljen látnom azt a gyönyörű de üres fejedet.-mondtam majd küldtem egy cuppanós puszit a középső ujjammal. Amit nem láthatott de én láttam és elég volt az nekem!

Elindultam halkan le a lépcsőn de előtte kidobtam az ablakon az ajtó kulcsát. Még véletlenül se tudják kinyitni!-motyogtam magamban. Hallottam ahogy még ordibál az az idióta. Nem érti hogy nemtud kijönni?

Ekkor elértem a lépcsőhöz és megpillantottam a korláton egy M9-es fegyvert. Ooo...gyere a mamához picinyem-mondtam ki hangosan rendes hanglejtéssel kis gügyögésem. És ez fel is keltette valakiknek a figyelmét lentről. Gyorsan bebújtam egy kisebb árnyékos részre. Lehunytam a szememet és vártam. Nem elősszőr muszáj embert ölnöd. Ha megtámadnak lőnöd kell!-suttogtam alighalhatóan. Ekkor felértek. Nem egy ember volt hanem három. Elhaladtak mellettem úgy hogy nem vettek észre. Amikor már méterekre voltak tőlem elindultam le a lépcsőn. Beszélgetés ütötte meg a fülem. Tudom! Nem szép dolog halgatózni de könyörgöm! Egy átkozott maffia elrabolt!
-Ja! Teljesen belezúgott a csajba-mondta egy kis fiús de még is férfias hang.
-És még hogy Ő kőszívű! Na ne nevettes!-mondta nevetve egy női hang.
-De még a kocsijába is kitette a képét. Amikor szállítottunk végig ott lógott a műszer fal felé függesztve-röhögött még jobban a férfi hang. Ekkor volt érdemes ki sprintelni a házból. Megindultam az ajtó felé és amikor kiértem futottam mint a nyúl.

Gyorsabban, gyorsabban, GYORSABBAN!!-mondogattam magamban. De amint megláttam valamit föld be gyökerezett a lábam.
-NEEEEEEM! HAGYÁK ABBA MOST AZONNAL!!-kiáltottam oda. Adam-et egy székhez kötözve ütötték verték. Én meg fogtam a fegyvert és lőttem. De nem oda ahova szántam. Az egyik embernek a koponyájába lőttem míg a másiknak a nyakába eresztettem egy golyót. Oda futottam a még lélegző sráchoz.
-Nem lessz semmi baj. Tarts ki kérlek!-suttogtam könnyes szemmel.-Muszáj ki tartanod! Kijutunk és tovább fog menni az élet! Te minden nap szivatni fogsz és én meg tűrni fogom addig ameddig el nem csúfítom azt a szép arcodat!-suttogtam továbbra is miközben kikötöztem kezét lábát majd át vetettem kezét a fejem felett és elkezdtem futni. Nemtudom merre futottam de egy ídő után kezdett felmondani a lábam meg már Adam is kezdett egyre jobban nehezedni.
-Engem hagyj itt Sky. Meg kellet volna védenem téged de nem sikerült. Nem lehetek melletted. Nemtudtalak megvédeni még attól a faszfejtől se amikor megütött. Szeretlek Skyler White...-ezzel a mondattal le csukta szemeit és teljes testel rám nehezedett.
-NEEEEM!-ez nem lehet igaz... el vesztettem mindent és mindenkit akit szerettem. Ez...Ez nem a valóság. Hehehehe... ez nem a valóság. Ez nem lehet...-Ekkor viszont éreztem hogy valamilyen inyekciót nyom valaki a vállamba.
-Szép álmokat hercegnő!-mondta a rémisztően ismerős hang. Ő volt az.

Nem látok semmit csak feketeséget. Nem hiszem el. Az a faszfej be nyugtatózott!! Mennyen el a picsába!! Most erőt kell vennem magamon és kinyitni a szemem. Na kislány ki nyitod a szemedet és megölöd azokat a szemeteket akik kárt tettek Adam-ben és megpróbálták megölni!-ez pont elég önbizalom növelés volt számomra hogy magamhoz térjek. Félig. Hallottam hogy mi történik körülöttem de még nem akartam kinyitni a szemem.
-Most már fel kellet volna kelnie! A faszomat!-ütött bele Ő a falba ha jól hallotam. Aggódik értem? Hát baszódjon meg! Aggódjon a faszomért ha mar be nyugtatózott!
-Nyugi Ray! Bármelyik pillanatban felkelhet!-mondta ugyan az a férfi hang amit hallottam lent a nappaliban is amikor szökni próbáltam. Szóval Ray a neve. Erre muszáj voltam felkuncogni mert nem bírtam tovább.
-Jay... most menny ki kérlek.-mondta és éreztem magamon tekintetét.
-Ne merd bántani!
-Jól van csak menny!-e közben már eggyik szemem alól kikandikáltam és csak annyit láttam hogy egy fekete haj csomó ki lép az ajtón.
-Mennyi ideje voltál fent?-kérdezte határozottan de végülis...amikor a szemeibe néztem láttam egy kis félelmet és mérhetetlen dühöt. Kék íriszei elsötétültek amikor még egy perc után se válaszoltam. Elindult felém de én hamarabb reagáltam. Előkaptam azt a fegyvert amit még találtam és rá szegeztem.
-Hol van Adam?-kérdeztem remegő hangon.
-Sky...ő..-itt lehajtotta a fejét de nem engedtem hogy tovább mondja.
-Ha meghalt...-itt elkezdtem könnyezni-akkor látni akarom a hulláját! De az biztos hogy nem éled túl!-mondtam és egyre erősebben szorítottam a fegyvert.
-Nem...ő nem halt meg. Túl élte. Csodával határos módon...-motyogta-de viszont...amikor felajánlottuk neki hogy elengedjük azonnal elment. Nem kérdezett felőled semmit nem is ellenkezett. Csak elment. Nagyon sajnálo..-nemtudta befejezni mert mellete egy miliméterre ment el a golyó amit én lőttem.
-Hazudsz! Ő nem mondana ilyet...soha...-zokogtam fel és ejtettem el a fegyvert. A lábaim felmondták a szolgálatot és vártam a padló hűs ütését. De nem jött.

Helyette egy forró ölelő karokba zuhantam. Csak sírtam sírtam és sírtam.
-Nyugodj meg kicsim shhh....-mondta lágy hangon és éreztem hogy belepuszil a hajamba és elkezdi simogatni.
-Nagyon nagyon...
_______________________________________
Sziasztok! Nagyon köszönöm hogy ennyien olvassátok ezt a kis irományomat. Hozom a részeket ahogy csak tudom. Remélem tetszenek. Ha 'ÚGY' tetszett akkor vote.(Fú..ez nagyon sablon duma volt😂😅)A helyesírási hibákért elnézést!❤😁