A Maffia az Életem!

🌹Part:13🌹

"Sweet littel unforgettable thing unforgettable
sweet littel unforgettable think so incredible
know that Im not sorry, Im just loving my body
I don't care if you scared of a swett littel unforgettable thing"

Ezt nem hiszem el!

-Gyertek a megbeszélés...-megakadta nyelve a mondat végén. Szerintem akkor látta meg a földön az éppenségel nem magánál levő fickót. Hátra fordultam hozzá neki szentelve az összes figyelmemet.-Már megpróbáltak az életedre törni?-kérdezte látszólag nem jó ízel a szájában és felhúzott szemöldökkel. Válaszul bólintottam. Nemtudtam abban a percben egy értelmes szót kinyögni. Ez a helyzet ismeretlen és félelmetes volt számomra. Nem bírtam (esetleg nem akartam) felfogni a kialakult helyzetet. Próbálva nem foglalkozva ezzel a dologgal feláltam és kimentem az ajtón Ray előtt. Szorosan együtt menve baktattunk el a tárgyaló teremig. Mmmm...de jó!-gondoltam magamba és vissza emlékeztem arra a 'gyönyörű'nek nem mondtható pillanatra. A szemem sarkából rá sandítottam Rayre aki engem fürkészett.
-Ne bámulj ennyire feltünően Mr.Nemtudomavezetéknevedettehátezegyenyhecélzásvolthogymondel úr! (Szerk. aki esetleg nem tudná ki olvasni: Mr. Nemtudom a vezetéknevedet tehát ez egy enyhe célzás volt hogy mond el)-mondtam megfordulva és a szemébe nézve. Erre persze elmosolyodott (hozzá teszem nagyon de nagyon édesen😶).
-Garison. Ray Garison.-mondta ki kérdésemre a válaszát ami már legalább egy hónapja megfogalmazódott bennem.
-A turbékoló pár is befáradthatna ha már egyiküknek kell segítség!-kiáltotta ki egy eléggé türelmetlen női hang. Gyorsan bementem a terembe és körbekémleltem. Tágas térvolt egy asztallal a közepén. A kifele néző fal csakis ablakból ált. Nekem ez nagyon tetszett mert már kisebb korom óta szeretnék olyan szobát amelynek egyik fala csakis ablakból áll amin reggel a reggeli kávéval a kezemben úgy kémlelhetek hogy nem látnak engem de én látom őket. Nagyon jó lenn...-nemtudtam befejezni gondolatmenetemet mert oldalba bökött valaki akit most éppenségel megtudnék ölni hogy visszarántott.
-Ne nagyon kalandozz el mert rólad és a biztonságodról van szó Skyler!-suttogta a fülembe Ray rekedtes hangján amit próbált elfedni de nem nagyon sikerült neki. Nagyon édes meg minden de...agódna értem?
-Te aggódsz értem Ray?-kérdeztem halkan a földet fürkészve tippelgetve hogy mióta nem volt felmosva. Egy ujjat éreztem az államnál de nem hagytam hogy fel emelje a fejem így inkább elrántottam és alrébb áltam hogy tudjak figyelni a tervezésre.
-Na szóval akkor éjszaka indulunk a kis hotelbe ahol négyen fogunk megszálni. Skyler, Ray, Jay és én. Három szobát vettünk ki. Kettőbe ketten-ketten fogunk aludni a másikban pedig lesznek a fegyverek meg a ruhák mert nagyon picike szobák vannak. Viszont azt a szobát se fogjuk őrizetlenül hagyni. Mindíg valakivel fogjuk egymást váltani. Ez fog menni reggeleig és újult erővel indulunk majd a következő helyre. Mivel mi most Las vegas után vagyunk nehéz vissza kecmeregnünk magunkat Los Angeles partjaihoz. Ami pedig előttünk van 'tenger' az egy kis tó ami eléggé hasonlít látszatra az óceánhoz de ez csak egy tó. Van kérdés?-kérdezte mire én feltartottam a kezem.
-És ha az első helyen feljön a nap hova megyünk tovább? Úgy értem meyik városba?-kérdeztem határozottan Jay és a szőke haju csaj szemébe nézve. A szőke nem nézte jó szemmel hogy méregetem őt ezért egy kisebbet felnyögött a kérdésemen ezen persze kicsit felkaptam a vizet.-Bocsánat ha nem akarod hogy kérdezzünk akkor máskor ne tedd fel a kérdést.-mondtam határozottan az arcába vigyorogva. Erre persze kicsit meglepődött de hajlandó volt válaszolni. Na végre!

-Azután tovább megyünk egy kisebb városka felé amit Seattle-nak hívnak. Nagyon szép és soka a láthatóság így gyorsan eltudunk vegyülni. Ebben a városban 3 napot fogunk tanyázni egy motelban.-nézett rám lenézően és önzőn.
-Oké, köszönöm.-mondtam tisztelet tudóan.
-Ha megtámadnak akkor mindenkinél lesz egy iyen kis cucc...-elkezdett kotorászni a zsebében és végül kihúzott belőle egy...kockát?!
-Am...ez egy kocka.-mondtam mire mindenki elnevette magát a teremben. Hátra néztem Rayre aki a fejét fogta szégyenkezve. Szégyell...
-Igen White ez egy szép megállapítás volt ha mondthatom! De viszont ha ezt megnyomod-mutatott egy piros gombot és megnyomta. Kiugrott a kisdobozból egy pisztoly lett.-ha viszont ezt a gonbot nyomják meg akkor egy bomba lesz és nem kicsit robban tehát ezzel vigyázni!-mondta majd át csúsztatta az asztalon az én részemre a ketyerét.
-Jól van!Ennyi megbeszélni valónk lett volna mindenki mennyen most már a dolgára és akik ugye mennek azok pakoljanak mert 4 óra múlva indulunk!Viszlát!-mondta majd kilépett az ajtón. Gyorsan én is kisprinteltem és bementem a szobába hogy még véletlenül se tudjak Rayel beszélni. Gyorsan kulcsra zártam és meg is voltam.
-Mi bajod volt velem az előadás közepétől?-kérdezte ingerülten egy hang suttogva a fülem mellet. Megfordultam és már reflex szerüen ütni és rugni akartam volna de Ő az ajtóhoz szegezett mint egy papír darabot. Amikor bele néztem sötét kék íriszeibe eszembe jutott sok minden. Amikor az első csókunk csattant el. Amikor 'elájultam' és megtudtam a nevét. Amikor volt az a gyönyörű érzelemmel teli este. És rosszak emlékek is. Amikor felakartam mászni a tetőre de megakadt a kabátom és neki estem az ablaknak és láttam egy másik lánnyal khm...ÚGY! Amikor egy rúzsfolttal jött be a szobámba ma. És még az is hogy én hányszor akartam már de nemtudtam lelőni.
-Min gondolkozol ennyit? Hmmm..?-kérdezte édesen búgó hangján. Ez egy kisebb hidegrázást indított rajtam. Még mindíg tartott de már nem annyira szorosan. Ezt kihasználva eltaszítottam magamtól és neki estem ajkainak. Nem volt önkontrolom. Csak olyan erősen ahogy csaktudtam szorítottam magamhoz mint ha ő maga lenne az élet adó oxigén. Elkezdtem hátrálni míg elnem értünk az ágyig. Hálát adok az istennek hogy volt annyi eszem hogy letettem a bőröndöt. Most úgy éreztem fekvagyok készülve rá és hogy nem bírnám ki nélküle.
-Skyler...még nem vagy rá felkészülve. Nem akarlak bántani.-mondta majd megpróbált lemászni rólam de én nem engendtem. Vissza rántottam magam felé és löktem egyett csípőmel lüktető férfiassága felé. Erre egy sóhaj szökött ki ajkai közül.
-Nagyon fájni fog baby. De megpróbálok nem annyira vad lenni mint szoktam.-mondta mire én bólintottam és rá csimpaszkodtam a nyakára. Akartam nagyon is. De hát persze hogy miért is ne kellene ránk törni az ajtót épp amikor próbálnánk szexelni de NEM.
-Skyler Ray! Azonnal gyertek ki mert indulnunk kell.-mondta ugyan az a női hang aki beszélt egész végig a tárgyaláson. Tehát a szőke ribanc.-Ki jöttök még ma vagy rátok törjem az ajtót.-nem válaszoltunk csak egymás testéhez simulva csókolóztunk.-Oké értettem! 3! 2! 1!-és neki rontott az ajtónak. Gyorsan leküldtem magamról Rayt és az ajtóhoz mentem. Gyorsan ráfogtam a kilincsre és a kulcsra. Ray ingatta a fejét nemet intve. Én mev bólogattam mint egy félőrült hogy de de. Hallottam ahogy neki akar futni az ajtónak és azzal a lendülettel elfordítottam a kulcsot a kulcsjukban és kitártam az ajtót. Persze ő nemtudott megálni így neki szaladt az ablaknak ami nagyrecsenésel betört. Halálkomolyan! Betörte az üveget ez a némber.
-Oké már is lent vagyunk hölgyem!-mondtam egy széles mosoly kiséretében erre ő elmormolt egy ribancot fogva a fejét. Megfogtam Ray kezét és húztam magammal. Még ag ő szobájába is bementünk a bőröndjéért és az utazó táskájáért. Nekem is kellet volna hozni de már mindegy. Lesétáltunk nagy menőn a lépcsőn és megkerestük Jayt.
-Szia Jay! Hova tegyük a bőröndöket?-kérdeztem Jaytől aki még háttal ált nekem így nem láttam az arcát.
-Ott van egy kisbusz látod?-mutatott az egyik sarokban lévő kisbuszra amelyik elég modernnek tűnt.-Na abba pakolhattok és be is ülhettek ha úgy van kedvetek.-fordult meg végre felém. A szeme könnyes volt és fekete karikák ékeskedtek a szeme alatt.
-Mi történt?-kérdeztem aggódva a fiú ért. Nem akartam hogy baja legyen mert az senkinek se jó.
-Ja...semmi semmi csak egy kis fuvallat.-mondta egy kicsit remegő hangon. Úgy néztem rá hogy "most ezt te se gondoltad komolyan" fejemet vettem elő.
-És most ha lehet az igazat is mondd el!-mondtam de elterelődött a figyelmem a fiuról és a fiú háta mögé trapolló szőkét néztem.
-Nézd már meg mit csinált ez a csaj! HHát esküszöm nem hiszem el mit esztek rajta!-mondta duzzogva majd elindult a kisbusz felé és bedobta hátulra a bőröndjét és beugrott előre az anyós ülésre. Ez egy élvezetes utazás lesz. Érzem!
_______________________________________
Sziasztok! Elnézést kérek a helyesírási hibákért! Nyári szünetben megfogok próbálni négy részt vagy öt részt hozni egy héten. Még jövő héten nemtudok de majd azutáni héten megpróbálom.
És valamit nagyon meg szeretnék köszönni...MEGLETT A TÖBB MINT 300 OLVASÓ! Nagyon szépen köszönöm! Ezért majd egy nap dupla részt teszek fel!
PUSZIIII!😁❤😂😘