Mocorgásra ébredtem fel, valaki forgolódott az ágyban. Hátrafordítottam a fejemet, és mosolyogva pislogtam, amint észrevettem, hogy Donghyun tényleg itthon volt, ahogyan azt megígérte, és mellettem feküdt, csendesen szuszogva.
Az oldalamra fordulva néztem, ahogyan nyugodtan aludt, biztosan sok munkája volt tegnap este. Végigjárattam tekintetemet arcának minden egyes szegletén,minden apró kis részletet megfigyelve. Rendkívül helyes férfi volt.
Haja sötétbarna, szinte már majdnem fekete. Szemei hasonló színűek voltak, szempillái pedig irigylésre méltóan hosszúak, majdnem akkorák mint nekem kifestve. Habár a teste nem látszódott a takaró miatt, a karján lévő izmok mutatták, hogy nem egy gyenge alkatról van szó.
Büszkének és szerencsésnek éreztem magamat. Nemcsak attraktív, de okos, jó észjárású, sportos, egyszerűen tökéletes volt.
Vettem magamnak a bátorságot, és kezemet felemelve, tenyeremet az arcára helyeztem. Bőre sima, mégis valahogy férfias. Párszor végigsimítottam a felületen, és elmosolyodtam, amint összeráncolta a szemöldökét, amiért megzavartam a pihenését.
-Ne most Yoora, hagyj békén. - morogta, majd ellökte kezemet. - Tudod mennyire fárasztó estém volt? Ne piszkálj. - fordult nekem háttal, és úgy aludt tovább.
Kezemet visszahúztam a mellkasom elé, és sóhajtottam.
-Ne haragudj, igazad van. Pihenj csak. - másztam ki az ágyból, majd magamra kapva a fotelen heverő köntösömet, kiindultam a szobából. Vagyis indultam volna, ha Donghyun nem kap el a csuklómnál fogva, és vissza nem ránt az ágyunkhoz. Leültem a szélére, úgy néztem le rá, miközben hagytam, hogy ujjait összekulcsolja az enyémekkel.
-Te ne haragudj rám. - nézett fel rám álmos tekintettel. - Csak annyira mozgalmas éjszakám volt. Egy percnyit sem tudtam pihenni, legalább itthon szeretnék. De ez nem a te hibád, tudom, hogy jót akarsz.
-Aludj még, én pedig csinálok neked reggelit. Valami nagyon finomat. - hajoltam le hozzá, és adtam egy puszit az arcára.
-Kérhetek valamit? - kérdezte, miközben elengedte a kezemet, és megdörzsölte a szemét. - Rendeltem egy új öltönyt, attól a férfitól aki az esküvőit is varrta. Azt ígérte, hogy mára lesz kész vele, elmennél nekem, és elhoznád?
-De...az az üzlet a város másik végében van. Ha most elmegyek, mire hazajövök te már nem leszel itthon. - hajtottam le a fejemet. Tudtam, hogy sok munkája lesz, de nem gondoltam volna, hogy tényleg ennyire kevés időt fogunk együtt tölteni.
-Nem baj. Majd találkozunk este. - mosolygott rám, majd adott egy puszit a kézfejemre.
-Jól van akkor. Gyorsan készítek neked valamit, aztán elmegyek az öltönyödért. Mit szeretnél vacsorára?
-Ne főzz semmit. Hazafele jövet beugrok ahhoz az idős nénihez, aki olyan finom ételeket készít, és majd hozok onnan vacsorát.
-Rendben! - csillant fel a szemem. - Akkor legyen szép napod! Szeretlek!
-Én is. - mormogta a párnájába, én pedig kirobogtam a szobából, hogy mindent megcsináljak, ami délelőttre lett nekem eltervezve.
Jungkook POV:
Kényelmesen üldögéltem a konyhában, arra várva hogy Yoora elkészüljön, és mehessek vele oda, ahova a drága ura küldte. Finom illat töltötte meg a konyhát, amit ha ember lettem volna, értékeltem volna, de mivel szellem vagyok, nem érdekelt különösebben az elkészült étel, nem szokásunk enni.
Kissé dühös voltam a reggeli incidens miatt, ha nekem feleségem lenne, ráadásul egy olyan kaliberű, mint Yoora, nemhogy nem lökném el a kezét, inkább belebújnék az érintésébe, és könyörögnék neki hogy folytassa ameddig csak bírja.
ESTÁS LEYENDO
In love with a ghost(JK) ~Befejezett
FanficMiután Yoora és újdonsült férje friss házasokként beköltöznek az új lakásukba, a lány úgy érzi az élete tökéletes. Azonban nem sejti, a szerelme hazugságon alapul, s az új barátja és segítője egy szellem lesz. /Újra feltett és javított történet/