Stole my heart /L.S/

24.rész

Teltek a hetek, az időjárás egyre hidegebb lett. Közeledett a tél. Nagyon sok energiám és időm lekötötte a saját szórakozó helyünk megalakítása. Migor, Liam, Zayn és én éjjel nappal egy minden szempontból megfelelő helyet kerestünk. Mikor megtaláltuk végre, rengeteg papír és egyéb munkánk akadt vele. Gemma nővéremnek  voltak kapcsolatai amit ki is használtunk a felújításhoz.
El kezdhettük megtervezni a helyet.  

- Ez a hely kizárt hogy zöld maradjon, olyan mint a hányás - fintorog Migor az üres teremben állva.
- De igazán jó a kialakítása, és hatalmas üvegablakok előnyösek ide - járkál Liam.
- Én csakis fehérnek tudom elképzelni.
- Mondasz valamit - biccent nekem Migor.
Liam feljegyzi az ötleteket és hamarosan mehetünk ebédelni. Egy gyors kajáldára esik a választás.

- Hazz, Migor nem akartok ma nálunk vacsizni? - tolja be a burgerét Zayn.
- Nem lehet. Jay erre a vacsorára készül tegnap óta.
- Miért?
- Meg van hívva Ben. Bár nem értem mire ez a nagy felhajtás. Sokszor kajált már nálunk - von vállat Migor.

Liam Zayn vállára dől és telefonozik. Én lassan eszek, és azon gondolkozok vajon mikorra tudunk az egész helyből bevételt nyerni. Gemma ismerőse nagyon sokat segített már most. Meneddzsel minket. Majd csak azt nézem hogy Zaynben csak úgy tűnnek el a hamburgerek.
- Te terhes vagy? - nevetek fel.
- Miről beszélsz? - néz teli szájjal mire csak nevetni kezdünk.
- Teherbe ejtettem - vigyorog Liam.
- Előbb történik meg ez fordítva baby - csikizi meg mire a kis étterem megtelik Liam visításával. Szemem a kis maci tetoválásomra siklik.
- Baszki idő van! - pattanok fel.
- Lou? - csap a fejéhez Michael.
- Most kések el érte. Majd beszélünk! - rohanok el. Kicsit kiment a fejemből hogy Lou ma korábban végez. Szerencsére jó futó vagyok.
Lihegve, kábé tíz perces késéssel érkezek meg. Ami fogad, kétségbeejtő. Lou a földön ül, fülére szorított kezekkel. Keservesen sír, a tanárnő akármit is tesz.
Sűrűn elnézést kérve a nőtől, kapom fel Lout. Amint meglát kétségbe esettebb lesz.
Kiviszem onnan én egy félreeső padra leülök vele úgy, hogy az ölemben legyen.

- Lou...babám - suttogom a fülébe és majd meg szakad a szívem ahogy a könnyes kis arcát nézem. Próbálom megnyugtatni.
Apró kezei erősen markolják a pólóm.
- Azt hittem már...nem kellek neked - dörzsöli meg a szemeit.
- Shh hisz ez hogy lenne igaz Lou - ringatom.
- Baby hiszen csak elkéstem, sajnálom. Elfelejtettem hogy ma korábban végzel - puszilgatom a kis pofiját.
Lou elgondolkodik és nem szól semmit csak könnyezve bújik a vállamba.
- Semmi baj macikám. Szeretlek - sóhajtok és lassan ringatom.

Légzése hamarosan lassul, és egyenletesen kezd szuszogni. Olyan apró. Felveszem és úgy indulok el.
- Mit szólnál ha elmennénk a játékboltba? - suttogom a fülébe, mire ő lelkesen néz fel.
- Igen?
- Igen - puszilom meg és arra veszem az irányt.
- Miért?
- Szeretnék neked venni valamit - simogatom. Igazából Lou olyan apró, én pedig olyan magas vagyok hogy annyira nem is fura hogy a kezembe viszem.
- De miért kapok? Nincs szülinapom…
- Tudom baba. De én szeretnélek meglepni valamivel - mosolygok. Nincs jobb érzés mint látni hogy kivirul az arca ennek hallatán. A legszívesebben rá költöm a pénzem. Olyan boldoggá tesz hogy boldog.

Egy jó kis séta után elérjük a boltot, Lout pedig leteszem.
- Szaladj hercegem válassz ki két dolgot - puszilom meg, mire Lou boldogan tűnik el a sorok közt. Mosolyogva járok én is körbe. Figyelem őt. Tudom hogy furcsán nézik őt. De nem érdekel. Őt sem érdekli, észre sem veszi. Ha bárki emiatt bántaná, nem állnék jót már magamért.
Én imádom hogy ilyen. Imádom hogy nem a cigi meg pornó meg a fű izgatja fel mint általában a vele egykorúakat. A legók, a plüssök, a kirakósok és még sorolhatnám. Annyira szeretem őt.

- Harry - szalad hozzám és lábujjhegyre áll hogy elérje az arcom. Az államat éri el és meg is puszilja. Kezében egy kis csomag  van. Pár darab legó cica van benne. Vigyorogva nézem.
- Imádlak - rakom be a kosárba, Lou pedig boldogan megy tovább. Nem kell sokat várni, egy társasjátékkal tér vissza, ami nem mellesleg még nekem is tetszik. Kézen fogom és kifizetem őket, majd haza indulunk.
Végig a kezét fogom, ő pedig boldogan pattog mellettem. Mindent megér ez a látvány