Stole my heart /L.S/

27.rész

Ez a nap is eljött végre. A bár és dolgozói bevetésre készen állnak. Ma este lesz a szórakozóhely megnyitója és már agyon promóztuk mindenhol és mindenkivel ahol és akivel csak lehetett. Remélhetőleg sokan eljönnek, egész sok visszaigazolást kaptunk már az eseményre. Gemma is jön pár barátjával. Nagyra értékelem hogy emiatt ide utazik. Sok reményt fűzök ehez a helyhez. Szívem, lelkem benne van. Migor, Zayn, Liam és én rengeteget dolgoztunk ezért. Én már most a hely szerelmese vagyok és csak remélni tudom hogy meg érte a belefektetett pénzt, energiát.

- Harry! - kiabál Lou a szobánkból.
- Mondd édes! - kiabálok vissza a lépcsőről.
- Kaphatok egy kakaót?
- Persze maci, hozom máris! - szaladok le a konyhába.

- Jó reggelt - mosolygok Benre aki éppen rántottát készít.
- Neked is Harry, hogy vagytok?
- Minden oké, Lou rendelt egy kakaót - nevetek és el is kezdem csinálni. Langyos tej, három kis kanál kakaópor majd a titkos összetevőm, egy csipet porcukor. Tudom hogy így imadja a legjobban a kakaót.
A rántottával szemezek, a nyálam is összefolyik a számban. Nem egyszer ettem már a főztjéből és el kell mondjam isteni.
- Felnevet és rám sandít. - Vigyél tojást is magatoknak ha már így megkívántad.
- Köszönöm - vigyorodok el és nézem ahogy kiszedi.
Vágok mellé zöldségeket is és addig a megnyitóról beszélgetünk.

A szobában Lou éppen valami mesét néz. A pólómban ül és a szemét dörzsölgeti. Édesen pislog rám ahogy az ágyba reggelit elé teszem. Már tíz is elmúlt. Megígérte hogy a leckéjéz majd másnap megírja, de ma hagyjam. Mikor itthon van imád a pólóimban lebzselni. Azt mondja sokkal kényelmesebb és illatosabbak mint a sajátjai. Én persze nem bánom, imádom a ruháimba elveszve látni.

- Ben csinált neked rántottát - mászok mellé és egy csókot nyomok a szájára. Ahogy elhajolok látom hogy a szemei még mindig csukva vannak és várja a folytatást. Szusszanok egyet és átölelem a derekát, úgy folytatom. Ha Louisnak éppen olyan hangulata van, akkor bizony nem rövid a csók csata. Már nagyon belejött és imádja. Nem mintha én nem imádnám, teljesen kivagyok mikor követeli magának. Egyedül az zavar ilyenkor hogy férfiasságom nem bír magával. Azonban Louval már nagyon rég csináltunk bármit is. Az utolsó intimebb élményünk az volt mikor először elégítettem ki szájjal. Nem tudom mennyire áll kész és mire. Nekem így is tökéletes és minden egyes nap imádok a közelében lenni.
- Egyél pici maci - suttogom két csók között. Egy apró puszit még ad az arcomra mielőtt elválik tőlem és nekilát a reggelinek. Egy jó darabig bambán mosolyogva nézek magam elé, majd mikor összeszedem magam én is megreggelizek.

Evés után csak lustulunk az ágyban. Lou a függönyhöz megy, elhúzza és felsikít.
- Harry! Harry! Esik a hó!
Az ablakon kinézve látom hogy valóban esik az első hó és ráadásul egyre nagyobb pelyhekben. Így december közepe felé haladva épp itt volt az ideje. Imádom a fehér decembert, de az utóbbi időben sajnos alig kaptunk ebből a látványból.
- Menjünk ki Hazz! Építsünk hóembert! Már egész sok van!
Olyan izgatottan ugrál ahogy mostanában egyre többet látom. Louis a legapróbb dolgoknak is nagyon tud örülni. A legédesebb dolog amikor ő felpörög és ennyire boldog. A szívem szét tudna robbanni ilyenkor a boldogságtól.
- Jól fel kell ám öltözni nehogy megfázz manó - mosolygok és a szekrényét túrom. Ő mellém ugrál és énekelni kezd valami karácsonyi dalt. Nevetve hallgatom és csodálom az édes kis hangot. Igazán lázba jött. Az utóbbi időben megnőtt haja a szemébe hullik és hanyagul próbálja a füle mögé tűrni. Oda lépek, felkapom és szorosan átölelem.
- Szeretlek Louis. Annyira nagyon szeretlek - simogatom a hátát. Kipirulva boldogan ölel vissza.
- Én is szeretlek Harry.

Szerzek neki jó meleg ruhákat és én is átöltözök. Mire az udvarra lépünk a mackós sapkáinkban, már igen komoly hó esett az udvarra. Lou olyan mint egy igazi maci. A sok rétegtől egy puffancs lett, és a füles sapka mindent visz rajta. Tényleg úgy nézünk ki mint egy nagy és kis medve. Azonnal rohanni kezd és a kis kesztyűjében túrni kezdi a havat.
- Gyere Hazzy segíts! Építsünk hóembert!
- Oké baby - lépek mellé és hamarosan már nagyon benne vagyunk az építésben. Éppen a fejet helyezem a hóemberre mikor egy hógolyó eltalálja a hasam. Felkapom a fejem és Louis vadul nevető fejével találom szemben magam.
- Na megállj te kis rosszcsont! - gyúrok gyorsan egy golyót. Ő visítva, nevetve rohanni kezd előlem én pedig szintén nevetve utána.
- Állj csak meg baby elkaplak! - dobom utána, de direkt mellé célzok.
- Nem talált! - nevet és abban a pillanatban beérem, elkapom a kis puffancsot.
- Segítség! - sikít és kapálózni kezd.
- Hamm - puszilom jó nyálasan arcon.
- Fuuj- nevet és próbál menekülni.
- Fuj? Hát nem szereted a nyálas puszikat hm? - fúrom az arcom a nyakába hogy azt is megnyálazzam pár puszival. Sikít, majd csak nyöszörögve nevetgél.
- De...szeretem.
- Pimasz Lou - pöckölöm meg az orrát a havas kesztyűvel. Prüszkölve nyújt nyelvet. Hosszasan csókolom meg ami azonnal felmelegít mindkettőnket és újult erővel fejezzük be a hóemberünket. Louval büszkén nézzük, és még egy szelfit is elkészítünk vele. Persze ő nem nyugszik míg Ben és Jay meg nem nézi az alkotásunkat. Ők végül elmennek boltba, de Louis előtte elég hosszú rendelést lead hogy milyen édességeket szeretne enni. Ez mindig megmosolyogtat, főleg mikor én vagyok az első akit megkínál ezekből.