Fogadásból

14. Rész

Avery szemszöge:

-Laraaaaaaa! - üvöltötte el magát.
-Mivaaan? - érkezett a válasz.
Már megszoktam, általában így kommunikálnak, mert egyikük sem mozdítaná meg a lábát, hogy oda menjen a másikhoz.
-Totyorássz lee! Szerintem hozzád jöttek.
-Jövök m.. Aavv! Minden oké? Szörnyen festesz.
-Csak egy kicsit eláztam.
-Gyere be. - Ryan nem zavartatva magát bevonult a nappaliba, ahonnan pár perc múlva lövöldözés hallatszott. Igen, hát fiúból van, szeret videó játékozni.
-Menjünk fel - ragadta meg barátnőm a kezem, majd a lépcsőn kezdett vonszolni maga mögött. - most pedig mesélj!
-Mit?
-Hogyhogy mit? Nem úgy volt, hogy ma vele leszel? - nem kellett nevet mondania ahhoz, hogy tudjam kiről beszél.
-Kizárt, hogy én egy olyan bunkó köcsöggel legyek, mint Peter Kicseszett Reynolds!
-Mit csinált már megint az a gyerek? - forgatta szemét, amolyan 'titeket ismerve gondoltam, hogy nem lesz egyszerű' stílusban.
-Semmit, egyszerűen csak akkora tuskó, hogy magától hasad.
-Igeen?
-Ahh, veszekedtünk.
-Nem ez volt az első, és belőletek kiindulva biztos vagyok benne, hogy nem is az utolsó.
-De ez most más volt.
-Miben különböznek a veszekedéseitek?
-Azt mondta barátok vagyunk, aztán halkabban hozzá tette, hogy sajnos, de hallottam.
Végül mindent elmeséletem ami történt.
-Erre azt mondja, azért mert nem akar a barátom lenni. Nem is kértem rá. Nem tudom mi a szar ütött belé. - értem mondandóm végére.
-Meg akart csókolni?
-Te komolyan itt ragadtál le? A többire amit mondtam egyáltalán figyeltél?
-Persze, hogy figyeltem. Azt mondta, nem akar a barátod lenni, blabla. Te ilyen hülye vagy?
-Na most miért?
-Meg akart csókolni! Nem akar a barátod lenni! Hahó kisanyám, nyisd ki a szemed! Valaki beléd van esve.
-Lara, ki van zárva. Tudod ő milyen. Egy éjszaka, aztán törlés.
-Oké, de annyi biztos, hogy akar tőled valamit.
-Hát ne akarjon. Eddig is nagyon szépen éltem a kis életem nélküle, ezután sem kell benne szerepet vállalnia. És amúgy sem biztos, hogy meg akart csókolni.
-Jó, de ha így lesz ne gyere azzal, hogy én megmondtam!
-Hagyjuk a témát. Nézünk filmet?
-Igen, de előbb adok száraz ruhát.
Itt tudatosult bennem, hogy még mindig a nedves darabokat viselem. Lara kiválasztott nekem egy kényelmes otthoni szettet, majd lement nasiért, míg én egy filmes oldalon keresgéltem. Mikor vissza jött, az arca olyan sápadt volt, akár egy szellemé.
-Mi van? - kérdeztem.

Peter szemszöge:

Ezt aztán jól megcsináltam! Ennél rosszabbat nem is mondhattam volna neki. Idióta vagyok, nem is kicsit.
Miután Aves elviharzott, én sem láttam értelmét maradásnak, így hát Ryanhez indultam. Szerencsére az eső már csak éppen szitált, nem kell még annak is rontania a hangulatomon.
Idegesen szedtem a lábaim, mikor megcsörrent a telefonom.
Anyám volt az, és ha nem veszem fel, az ég kegyelmezzen nekem. Így hát a zöld ikon felé csúsztattam ujjam.

A: szia drágám.

P: helo anya, mond.

A: minden rendben? Annyira feszült a hangod.

P: mi a szarért kérdezi ezt mindenki? - kérdeztem ingerültebben, mint terveztem, aztán realizáltam, hogy nem éppen rajta kéne levezetnem a feszkót - Ne haragudj, azt hiszem tényleg feszült vagyok egy kicsit. Ha már úgy is beszélünk, aludhatnék ma Rynál?

A: persze kincsem, de csak okosan. Annyit akartam mondani, hogy apáddal üzleti vacsorára megyünk és nem leszünk otthon. Vigyázz magadra fiam. Szeretlek.

P: vigyázok anya, szia. - ezzel kinyomtam.

Idő közben megérkeztem a haveromék házához. Csöngettem, aztán nyílt is az ajtó.
-Ki az már megi.. Csá tesó, mi a pálya? - kérdezte, és beinvitált.
-Hosszú sztori. Aludhatok ma itt?
-Természetesen. Legalább nem leszek egyedül a csajokkal.
-Csajokkal?
-Ja, itt van Avery.
-Hogy mi? Miért van itt?
-Mit tom én, nem hozzám jött. Nem mi vagyunk öri barik, a hugommal beszélget, a jó ég tudja miről. Eléggé feldúltan érkezett, azóta fent vannak. Na de mesélj, te sem vagy a legjobb formában. Mit követtél el?
-Honnan veszed, hogy bármit is tettem volna? - kérdeztem, mire egy 'ismerlek már' pillanatást kaptam.
-Szóval?
-Kibaszottul elcsesztem mindent. - kezdtem bele - tök jól elvoltunk, nevetett, majdnem megcsókoltam, de aztán.
-Hogy mi van? És mi az, hogy majdnem?
-Hát majdnem. Tudod azt azt jelenti, hogy..
-Nem kell elmagyaráznod a szó fogalmát, még mindig jobb vagyok magyarból, mint te. Úgy értettem, miért csak majdnem?
-Nem tudom mi ütött belém, de otthagytam a tetőn.
-Milyen tetőn? Hol voltatok, kalandparkban?
-Jajj istenem! A tetőteraszon, a suliban, te barom.
-És mégis mi a szent szart kerestetek ti odafent?
-Ahh, az mindegy.
-Jó oké. De miért hagytad ott?
-Hát épp ez az! Gőzöm sincs. Úgy éreztem, nem helyes, nem tudtam akarja-e.
-Ácsi! Mióta is érdekel téged, hogy egy csaj akarja-e, hogy lesmárold?
-Passz. Teljesen kifordultam önmagamból. Mi van velem?
-Szerencsére itt vagyok, és tudom a megoldást, és a tünetek kiváltó okát is.
-Na és mi az?
-Nem mi hanem ki!
-Szia Lara!
-Mi? La - megfordult, így ő is láthatta a lépcső alján álló hugát.
-Mit csinálsz itt lent? - kérdezte a bátyja.
-Csak nasiért jöttem, nem akartam zavarni. - ezzel a konyhába ment, majd jó pár dologgal a kezében újra fel indult - már megyek is, folytassátok csak a beszélgetést.
-Akkor elmondod?
-Mit?
-Hogy mi bajom.
-Jaa, ez egyszerű. Szerelmes vagy. - ejtette ki száján úgy a szavakat, mintha ez lenne a világ legegyértelműbb dolga.
-Én nem szoktam szerelmes lenni.
-Itt volt már az ideje - veregetett hátba. Némán bámultam magam elé, és csak ez a két szó járta át az agyam minden zugát. 'Szerelmes vagy'.
-Szerelmes vagyok Averybe? - suttogtam a padlót bámulva.
-Eléggé úgy tűnik.
-Az feltűnt, hogy teljesen máshogy viselkedek vele, mint másokkal szoktam, de nem vagyok szerelmes - Ry erre csak megforgatta szemeit, viszont többet nem tett hozzá az előzőhöz.
-És mivel is csesztél el mindent?
-Azt mondtam nem akarok a barátja lenni. Ami részben igaz is, mert nem akarok csak a barátja lenni.
-Nem akarsz csak a barátja lenni AZ miatt - utalt a fogadásra - vagy komolyabb szándékaid vannak?
-Nem tudom. Mármint, de. Kizárólag a fogadás miatt nem lehetünk barátok. Legalábbis nem sokáig. Kifutok az időből ha nem adja be a derekát.
-Ahaa.
-Baszki hiányzik a régi magabiztos énem.
-Így jártál. Cupido nyila mindenkit megtalál. Te sem úsztad meg - hozta fel megint ezt a baromságot.
-Ha már ennyire okos vagy, arra is van ötleted, hogyan hozzam helyre a dolgokat?
-Attól tartok ebben nem segíthetek, de amúgy azt se felejtsd el, hogy az idő gyorsan telik, és így most totálisan szarul állsz a fogadás terén. Ahogy mondtad, per pillanat eléggé úgy tűnik kicsúszol az időkorlátból.
-Figyelj, nem mondom, hogy szerelmes vagyok, mert ezt erősen kétlem. Annyi biztos, hogy egyelőre érdekel, mivel nehezen kapható és köztudott tény, hogy szeretem a kihívásokat. Talán ha össze jönnénk nem dobnám az első éjszaka után, viszont hosszú távra nem tudom elképzelni semmiképpen. Viszont megoldhatom kicsit máshogy is. Ha azt a részt töröljük, hogy rögtön a bál után dobom, csinálhatom komolyan is, nem? Aztán majd ha eluntam véget vetek neki.
-Nincs ellene kikötés - vonta meg vállát.
-Akkor hát kezdődjék a harc, hódítsuk meg Averyt!