Kritikák, vélemények, meg ilyesmi... 😊

Filmkritika ~ Van Gogh: Szavakkal megfestve

Üdv mindenkinek!

Ebben az írásomban egy kicsit komolyabb téma felé tekintek, ami nem más, mint a festészet.

Nem vagyok egy nagy műértő, de a szépen megalkotott festményeket mindig is szerettem.
Régóta terveztem már megnézni ezt a filmet Vincent Van Goghról, és most végre sikerült.
(köszönöm Indavideo 🙏)

Mielőtt belekezdtem nem sok mindent tudtam sem a filmről, sem magáról a festőről.
Azt hittem, hogy egy teljes egészében színészi munkából álló életrajzi filmet fogok látni, ám ez - mint kiderült - csak részben lett igaz.
Ez ugyanis valójában egy dokumentumfilm, melybe néhány fontosabb jelenet erejéig színészi játékot csempésztek.

Lássuk, hogy is zajlott ez!

A film elején kapunk egy kis bevezetőt, amiben elmondják mit is fogunk hallani a következőkben.
A festő életét és munkásságát a testvérével, Theoval váltott levelei alapján ismerjük meg folyamatos narráció mellett.
Ők ketten kilencszáznál is több levelet váltottak, így ezekből könnyen felvázolható mindaz, ami a kettejük kapcsolatát jellemezte.
Vincent szinte mindenről írt Theonak a leveleiben. Arról, hogy milyen a táj a vonat ablakából, a magánéletéről, arról, hogy éppen mi inspirálja, és a komorabb, depressziósabb időszakairól is.

Szerintem igen nehéz leírni Van Gogh jellemét. Igazán kicsapongó személyiségnek tűnt számomra. Mintha egész életében keresett volna valamit, de sosem találta volna. Megfordult egyházi körökben, próbált tanítani, de végül a festésben és a rajzolásban látta meg a jövőjét.
Élt nagyvárosban és kis, eldugott falvakban parasztok között, de a tömegtől menekült a csendbe, a csendben viszont depressziós lett. Ide-oda ingázott, de nem igazán találta meg a helyét. Néha hazaköltözött, aztán újra el, és így tovább.
Nem volt könnyű követni azt a lelkiállapotot, ami jellemezte.
Ez a sok érzelmi hullámzás pedig odáig vezetett, hogy elmegyógyintézetbe került, mikor is levágta saját füle egy darabját. A gyógyulását követően önként beköltözött egy masik intézménybe, ahol aztán egy évig maradt. Rengeteg csodás festménye készült ebben az időszakban, ám egy év után elhagyta a helyet, ismét a magány miatt. Egy kis lakásba költözött, ám a depresszió itt is utolérte, mígnem egy nap kiment a mezőre, mellbe lőtte magát, majd haza ment és saját ágyában halt meg, Theoval az ágya mellett.

Nem csak lekiállapotában, munkásságában is megjelent a kicsapongás és rengeteg akkori művész hatott rá. Írók, költők és persze más festők is. Eleinte a színek hiánya vonzotta egy képben, majd később élénk színekre váltott.
Összességében számomra az egész személye egy kavargó szélviharra hasonlít, mely hol vadul tombol, hol lecsendesedik.

A film maga csupán egy óra húsz perc hosszú, ami tényleg nem olyan sok.
Bevallom őszintén, mikor rájöttem, hogy egy dokumentumfilmmel állok szemben, féltem, hogy halálosan unni fogom, de a színészi alakításoknak köszönhetően egyetlen percét sem untam.
Apropó színészek...

Ismét van itt valaki, aki nagyban közrejátszott abban, hogy leüljek és megnézzem ezt a filmet.
Benedict Cumberbatchről van szó.
Igen, megint...
Szerintem ő egy zseniális színész, így minden alkalommal örülök, ha valamilyen filmben láthatom. Ebben sem volt csalódás.

Mellesleg érdekes és kissé furcsa volt látni, hogy a színészek a kamerának beszélnek, ugyanis ez általában nem hogy nem szokás, egyenesen tilos egy film forgatása közben (igen, tudjuk, ez nem egy átlagos film). Itt viszont szerintem ezzel próbálták személyesebbé tenni az egészet, mintha a levél, melynek szövegét az adott színész épp felidézi egyenesen nekünk szólna. És ebben Benedict messze jobb volt mindenkinél. Sokkal inkább volt számomra élethű és adta vissza a karakter érzéseit, mint bármelyik másik színész játéka a filmben. És nem, nem az elfogultság beszél belőlem. Ezúttal nem.

Külön öröm volt felirattal nézni, imádom hallani a színészek eredeti hangját, Benedictnek pedig kiemelkedően egyedi hangja van. Legalább is számomra... Tehát ez mindenképpen a film javára billentette a mérleget.

Összegezzünk hát!

➡ Ez a film egy kissé talán komoly témát boncolgat, ám egyáltalán nem unalmas módon.
➡ Nekem nagyon tetszett a színészi alakítás belecsempészése az egészbe, ezzel kicsit elfedték a film dokumentumfilm jellegét.
➡ Ha közeledni akarsz a művészethez és köztük a festészethez, ez a film neked való.
➡ Plusz... BENEDICT CUMBERBATCH 😍

Végül tehát egyáltalán nem bántam meg, hogy rászántam maga erre a műre, kifejezetten kellemes volt végignézni.
Remélem másnak is megjön hozzá a kedve!

Köszi, hogy elolvastátok!
Sziasztok! 😘