Könyvkritika - Hannibal sorozat 💀

48 2 0
                                    

Még a szemműtétem előtt kezdtem el olvasni ennek a sorozatnak az első kötetét és már akkor a hatása alá kerültem

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Még a szemműtétem előtt kezdtem el olvasni ennek a sorozatnak az első kötetét és már akkor a hatása alá kerültem. Hamar be is szereztem a többi részt és belevetettem magam az olvasásba.
Sajnos a harmadik könyv közepe körül hirtelen közbe jött a szemműtétem, így egy időre sajnos hanyagolnom kellett, bár folyamatosan izgatta a fantáziámat a sztori folytatása.
A napokban tudtam újra leülni vele és befejezni a harmadik kötetet, ami pár órával ezelőtt meg is történt.
Még mindig a hatása alatt állok...

És bár van egy negyedik könyv is, azt most szándékosan hagyom ki, mivel az egy kicsit elkanyarodik a sztoritól, ami ha úgy vesszük a harmadik részben lezárul. A negyedik könyv ugyanis azt latolgatja, hogyan is lett Hannibal olyan amilyen. Egyfajta eredettörténet, legalább is a fülszöveg alapján, ugyanis még csak most készülök az olvasására.

De térjünk is vissza az első három kötetre.
Én, aki a sorozat megnézése után kezdtem el a könyvek olvasását minden porcikámmal a Will - Hannibal párost vártam, ami az első könyvben meg is volt.
Aztán mikor belekezdtem a másodikba eleinte csalódottan vettem tudomásul, hogy Willtől bizony végleg búcsút vettünk. Helyette kaptam egy lányt, akit valahogy sehogy sem akaródzott megkedvelnem az elején. Aztán kezdett egyre érdekesebb lenni, mikor kapcsolatba került Hannibal Lecterrel.

Nem fogom az egész sztorit kivesézni...
Kivesézni, értitek...
Na jó, elég az ízléstelen tréfából. Nehéz is lenne az egész történetet levázolni, és nem is tudnám, annyira szövevényes és fordulatos.

Azonban most, hogy befejeztem a harmadik kötetet, el kellett gondolkodnom néhány dolgon.

Olyan sztori ez, ami egyszerűen nem hagyja nyugodni az embert. Sok szempontból elgondolkodtató, és olyan dolgokra döbbent rá, hogy az ember csak pislog közben.

Kezdjük mindjárt azzal a ténnyel, hogy a sztori megkedvelteti Hannibalt az olvasóval, holott éppen az ellenkezője lenne logikus.
Én is szájtátva döbbentem rá nem egyszer a történet során, hogy nem hogy a halálát kívánnám, egyenesen drukkolok neki, hogy életben maradjon. Ez azért elég nagy bumm érzés volt minden alkalommal. És hiába olvastam el a szörnyűségeket, amiket tett, egyszerűen valahogy mégis elkápráztatott.
Mindez az író zsenialitását dicséri persze, de ijesztő abba belegondolni, hogy valahol a világban esetleg létezik egy (vagy netán több) ilyen pszichopata, akik ugyanezt képesek megtenni. Mert miért is ne lehetne? Ebben a néha beteg világban akár még ez is előfordulhatna.
Szóval mindebből az a nagy tanulság, hogy az ember bizony az orránál fogva vezethető, ha a "megfelelő" személlyel találkozik.

A másik dolog, amit észrevettem már a sorozat nézése, aztán később olvasása közben is, hogy valahogy az ember elfelejt undorodni a történet közben.
Néztem/olvastam a fogások elkészítését, melyeknek mind jól tudjuk az alapanyagait, és minél többször láttam/olvastam hasonló jelenetet, annál kevésbé rázott meg a dolog. Mintha az ember szépen lassan hozzászokna, mint egy idegesitő kis zajhoz a szobában, amit egy idő után már meg sem hall. Elég bizarr érzés úgy olvasni a kannibalizmusról, hogy nem támad tőle hányingered.
Persze teljes mértékben elítélem és undorítónak tartom, de amikor olvastam a könyvet mintha erről valahogy megfeledkeztem volna.
Elég bizarr érzés, mikor leteszed a könyvet és rájössz, hogy mit is olvastál tulajdonképpen. Hátborzongató...

Úgyhogy minden elismerésem az írónak. Olyan rendkívüli élményt kaptam tőle, amely szerintem örökre belém vésődött, és ezt kevés könyvre volt eddig szerencsém kijelenteni.
Minden borzalma és szörnyűsége ellenére szerintem ez egy remek pszichológiai könyv is egyben (pedig még egyet sem olvastam), ha másért nem, hát azért, mert egyszerűen úgy vezeti az orránál fogva az olvasót, ahogy Hannibal az üldözőit.

Csakis annak ajánlom ezt a sorozatot, akinek bírja a gyomra az ilyesmit, eleinte elég nehéz olvasmány.
Mindenképpen a 18+ kategóriába sorolnám, nem csupán a véres jelenetek miatt. Ez egyértelműen egy felnőtteknek szóló történet, úgyhogy csak óvatosan vele.
De aki nem zárkózik el ettől a fajta olvasmánytól, annak garantáltan maradandó élmény lesz.

Kritikák, vélemények, meg ilyesmi... 😊Donde viven las historias. Descúbrelo ahora