" Ez egy sorsszerinti szerelem "
Mi a különbség a Végzet és a Sors között?
Lily Knight mindent megtesz azért, hogy életben maradjon. Viszont azt nem tudja, hogy másvalaki, nem is olyan messziről ugyanezt próbálja elérni, az élete árán is.
Ashton Hil...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Kitámogattam Lily-t a Kivetítés üzletéből, miután Delia Javens eltűnt. Alig bírt a lábán állni. Szinte teljes testsúlyával rám támaszkodott, mindkét karjával átkarolt és csak botladozott a járdán.
- Frászt kaptam ettől a nőtől – jelentette ki Carter, aki szerintem már a legújabb kísérletén vagy kutatásán gondolkozott. Most kapott valamennyi kiinduló pontot. De nem annyit, mint reméltem. Reménykedtem benne, hogy Carter ki tud még találni ebből valamit.
- Ha te így érzel, szerinted, mi van Lily-vel? - megsimogattam a barátnőm haját, mire felemelte a fejét a mellkasomról.
- El fogom hányni magam – jelentette ki és még jobban belemarkolt a pólómba.
- Tudod, a terhességnek ilyen előjelei is lehetnek, nem csak az, hogy úgy nyomod magadba az angyalvért, mint alkoholista a piát – morogta Carter, mire Luke fejbe vágta.
- Nem vagyok terhes! – kiáltott fel Lily, az elhaladó járókelők, pedig visszanéztek ránk. Nem is akartam tudni, hogy mit gondolhatnak rólunk. Talán valaki fejében az is megfordult, hogy elraboltuk Lily-t, azért néz ki olyan szarul. Egész nap ilyen pillantásokban sütkéreztünk. Mintha sorozatgyilkosok vagy zaklatók lennénk.
- Ashton, ugye emlékszel, hogy anyáék 10 évesen felvilágosítottak, hogy mi van a méhekkel meg a virágokkal? Na, most van itt az ideje, hogy az egész összeálljon a fejedben! – láttam a bátyámon, hogy legszívesebben lekevert volna nekem egyet. Ha nem utcán lettünk volna, meg is teszi.
- Seggfej, ez nem az első alkalmam volt! – vágtam oda neki, mire Ő az égnek emelte a tekintetét.
- De Lily-nek igen! – jött a riposzt Carter-től.
- Ó, jesszusom, szó sincs még arról, hogy Lily megerősítette volna, hogy én vagyok a hapsi a látomásban! Luke-ot miért nem kérdezgeted? – kérdeztem felháborodottan. Nem voltam 10 éves, 19 voltam, teljességgel fel voltam világosítva, nem volt szükségem arra, hogy kioktassanak.
- Mert Luke „barátnője" 13 éves! – Luke macskakörmöket rajzolt a levegőbe. – Még én sem vagyok olyan perverz, hogy megugrom ezt. Te rontottál meg egy kiskorút, nem én!
- Ó, ne már! Ennél jobb nem jutott eszedbe?
- Srácok, szerintem itt kéne abbahagyni! – állt közénk Carter, még mielőtt ott az utcán ugrottunk volna egymásnak.
- Szerinted, miért lenne Lily-nek látomása arról, hogy én vagyok apa? Ez tök logikátlan! Ő a te barátnőd, nem az enyém!
- Mit tudom én! A bátyám vagy, neked kéne erre tudnod a választ! Hiszen te voltál az, aki kikotyogta neki, hogy le fog fagyni az öregedésünk!
