17. fejezet

1.2K 72 11
                                    

- Tudod, hogy hogyan értem. - Ron totál összefüggéstelenül magyarázott az előtte törökűlésben elhelyezkedő Dracónak. A szőke nagyon koncentrált a másik mondandójára, amig a többiek várták, hogy mi lesz a beszélgetés vége. Már a harmadik körnél jártak a rövidben, amikor Molly kiment hozzájuk és közölte, hogy ha már le akarnak részegedni, azt tegyék a házban, majd felajánlotta az egyik szobát mindenkinek, s hogy szól Draco szüleinek Harryék maradásáról is. Ez a terv mindenkinek tetszett, így befoglalták az egyik emeleti szobát, ahol szűkösen ugyan, de elfértek.

- Mire akarsz kilyukadni? - kérdezte Draco, kissé akadozva.

- Hát, tudod. Hogyan szexeltek? - nyögte ki a vörös nagy nehezen. Mindenki hangosan felröhögött, az ikrek már a hasukat fogva dőltek el, Harry azonban elvörösödve, kissé idegesen bámulta barátját.

- Van Harry, meg vagyok én. Aztán tudod, van a a fiúknak is egy testnyílása, ahová... - kezdett részletes magyarázatba a szőke.

- Draco! - kiáltott rá Harry döbbenten a fiúra, mire az bugyután vigyorogva magához húzta. Harry elnevette magát.

- Komolyan végig mondtad volna? - röhögött a szemüveges, Ron lesokkolt arckifejezén.

- Nem muszáj, azt hiszem rájöttem magamtól is. És még valamire, én tuti nem vagyok meleg - fintorodott el a vöröshajú, mire csak annyi látszott, hogy a feje előrebukik.

- Még jó - morogta Hermione, aki tarkón vágta Ront. Fred már lassan visítva veregette meg a lány hátát.

- Én komolyan imádlak - törölgette a könnyeit George is, elismerő pillantással nézve Hermionére. Ginny az italát iszogatva dőlt az ágy szélének, folyamatosan vigyorogva.

- Sosem gondoltam volna, hogy itt fogok ülni veletek és jól fogom érezni magam - mondta Draco halkan. Harry nyomott egy puszit az arcára, szorosan az oldalához húzódva.

- Hát, azt mi sem - rázta Ron a fejét hitetlenül bámulva a szőkét; még mindig próbálta felfogni a helyzetet.

- Bár szerintünk tökéletesen beleillesz a csapatba - mondta Fred, George pedig egyetértőn bólogatott.

- És Harryhez is illesz - tette hozzá Ginny vigyorogva. Draco mélyen a lány szemeibe bámult.

- Nem is zavar, hogy a volt pasid van a karjaimban? - kérdezte Draco érdeklődve, de minden gúny nélkül. Kifejezetten kíváncsi volt a lány válaszára.

- Nem, már miért lennék? Azért mentünk szét, mert nem működött, de ettől még szeretem Harryt. Nem úgy, csak mintha a bátyám lenne - mondta a lány, nem is gondolkodva azon, hogy mit mondjom, ami Dracónak kifejezetten szimpatikus volt.

- Köszi, Ginny - biccentett hálásan Harry a lánynak.

- Szívesen. Azért bevallom, az hiányzik, hogy valaki velem legyen az ágyban, dehát... - tette hozzá Ginny, kajánul vigyorogva, amire viszont Ron is felemelte a fejét.

- Te lefeküdtél Harryvel? - dörrent a húgára Ron, bár inkább volt vicces, mint ijesztő.

- Most komolyan kérdezned kell? - forgatta a szemét a lány unottan.

- Kösz, Ginny - sziszegte Harry.

- Harry, te megdugtad a húgomat? - fordult Ron barátja felé. A szemüveges vett egy mély sóhajt, majd végül csak bólintott.

- Azért nem fogalmaznék ilyen nyersen - tette hozzá a zöldszemű. Draco mellette már rázkódott a visszatartott nevetéstől, bár az ikrek nem fogták vissza magukat; a földön fetrengtek. Hermione inkább kitöltött mindenkinek még egy adag italt, majd barátja kezébe nyomta.

Bűnbocsánat [Drarry fanfiction]Où les histoires vivent. Découvrez maintenant