🎃Epilógus🎃

487 91 27
                                    

*Tom szemszöge*

- Szerinted el kellene mondanunk nekik azt, hogy valójában miért vagy itt? - kérdeztem, mire Blossom elmosolyodott és a fejét rázta.

- Nem. Egyelőre nem jött el az ideje, előbb mindkettejüknek túl kell esnie még pár megpróbáltatáson. De ne féltsd őket, kibirják majd.

Halványan elmosolyodtam, majd összefontam a karjaimat magam előtt.

- És a levél? - érdeklődtem, mire az inge ujjából előhúzott egy csinos, halványrózsaszín borítékot, melyen egy arany pecsét díszelgett, rajta egy baglyos címerrel.

- Megkapja majd. Jövő hónapban! - jelentette ki. - Nos, azt hiszem, hogy akkor nekem a munkám itt most véget is ért. Hazajössz?

Megráztam a fejemet.

- Maradok még pár napot az én egyetlen Maxszemmel. Tudom, hogy azt mondtad, a világ összes ideje a miénk lesz, de...

- Nem kell magyarázkodnod - mosolyodott el. - De így lemaradsz az extrahabos epres muffinomról, te tudod! - vont vállat a lány, majd egyszeriben eltűnt mellőlem.

Felnevettem.

A kalandok sorozata még koránt sem ért véget. És valahol szántam, meg csodáltam Riley Sabrina Addingtont ezért. Kétségkívül neki jutott az egyik legizgalmasabb élet. És ha már itt tartunk, akkor halál is.

De annak csak nagyon hosszú idő múlva jön majd el az ideje.


V É G E 

A

M Á S O D I K

K Ö T E T N E K

Caspian Legendája - Az 'Én, a szellem meg a vámpír' folytatása //BEFEJEZETT//Donde viven las historias. Descúbrelo ahora