🎃Prológus🎃

772 120 8
                                    


Mi lehet az, mit elrejtett a múlt?
Hová kanyargós csigalépcsőkön vezet el az út?
Ködben úszó indák, s vad rózsatövisek között
Ott őrzöm annak titkát, mi akkor belém költözött.
Vér, korom, füst - halál és kárhozat:
Nincs és soha nem is létezett ennél jobb változat.
Széjjel szórt szilánkokon lépkedem csendesen,
S egy alak tűnik fel a színen, ki felém int kedvesen.
Nem ismerem arcát, s mégis oly ismerős:
Ő lehet az, kiről jövendöltek: a rendíthetetlen hős?
Rohanok felé, mert többé nem lesz már ilyen.
S három szót zeng az ajkam: Ments meg, Caspian!


A verset az én kézírásommal vésték bele a könyv utolsó lapjába, mégis érthetetlenül meredtem rá, mert egyáltalán nem emlékeztem arra, hogy én valaha ilyesmit lejegyeztem. De az még talán annál is furcsább volt, hogy valamiféle kötődést éreztem a versben szereplő név iránt. Caspian... mégis ki lehetsz te?

Caspian Legendája - Az 'Én, a szellem meg a vámpír' folytatása //BEFEJEZETT//Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang