Café | S.M. ~Hungarian Translation~

epilógus✔️

- Olivia, mosolyogj a kamerának!

- Ide, Olivia!

Villantottam egy széles mosolyt az összes kamerának, ügyelve arra, hogy mindegyiket eltaláljam, mielőtt búcsút intettem, és elsétáltam volna egy testőrrel az oldalamon.

Az egész teljesen szürreális volt. Őszintén szólva, minden olyan gyorsan történt. Mindenek előtt, mikor az első pletyka elkezdett terjedni, minden rólam szólt, és meglepően pozitív fordulatot vett a dolog. Vagy legalábbis számomra.

Tovább sétáltam, a magassarkúm kopogott, a magas copfba kötött hajam pedig össze-vissza lengett. Megpillantottam az autót, és elindultam felé, majd kinyitottam a hátsó ajtót, hogy szembe találjam magam a lánnyal, aki már a kezdetektől fogva velem volt.

- Na, most, hogy már hivatalosan is húszéves vagy, ünnepeljünk! Pezsgőre gondoltam, a drága fajtára, és számos dögös pasira, természetesen nekem, tudom, hogy te hűséges típus vagy. Hadd gondolkozzam, ráírhatnánk Norára, hátha vannak ötletei.

- Nora túl elfoglalt a főiskolai jelentkezésekkel, én a helyedben nem zavarnám. Az utolsó dolog, amit hallottam attól a lánytól, az volt, hogy "legyél lanyha, vagy menj a Yale-re". ("be stale, or go to Yale" - a szerk.) Nem szórakozik - mondtam, mire a legjobb barátnőm bólintott.

- Szóval, hogy van Jack? A legjobb pasi, akit csak kívánhatnál? - Elnevettem magam, és bólintottam.

- Mint mindig, semmi újdonság - hazudtam. Jack és én egy hete szakítottunk, mert rajtakaptam egy másik lánnyal. Amúgy sem kedveltem igazán, nem is tudom, hogy jöttünk össze. De jelenleg titokban tartjuk a szakításunkat egy darabig. A média nem reagálna jól.

- Mindemellett ez a kis valami a nyakadon is valószínűleg tőle van? Nem nagy szám. - Azonnal eltakartam a nyakamat, tátott szájjal a sokktól és a megaláztatástól.

- Vicceltem, csak vicceltem - mondta, én pedig megnyugodtam, kifújva a levegőt, amit eddig észre sem vettem, hogy bent tartottam.

- Rendben, szóval mit csinálunk ma délután? Kell egy kis csajos program, mielőtt visszamész New Yorkba, és biztos vagyok benne, hogy LA tele van csodálatos gyógyfürdőkkel, amik csak ránk várnak.

- Tulajdonképpen, nagyon sajnálom, de interjút kell adnom Kandynek, emlékszel? Elnapoljuk, okés? Mert holnap teljesen szabad vagyok egész nap, egy kis beugrót kivéve a stúdióba.

Egy pillanatig nagyon csendben volt, mielőtt végül válaszolt volna.

- Oké, a holnap nekem is jó. De te fizetsz.

- Én állom - mondtam nevetve. Folytattuk a csevegést, miközben a telefonom néha-néha megrezzent, a legtöbb értesítés valamilyen szülinapi köszöntés volt.

- Szóval tudom, hogy Kandy stúdiója egy órára van innen, de otthon felejtettem a telefonomat, szóval be tudnánk esetleg. . .

- Nem bánod, Mike? - kérdeztem, mire bólintott, és irányt változtatott. Általában nem Mike szokott fuvarozni minket, de mivel a kocsim jelenleg szervizben volt, Mike felajánlotta, hogy elvisz. És nem, mintha amúgy más dolga lett volna. Mivel ő volt a testőröm, velem kellett jönnie Kandy show-jába.

Miután felvettük a telefont, visszafordultunk, és nem sokára már Kandy stúdiójánál voltunk.

Már többször is voltam itt, de eddig mindig tudtam, mit fogunk csinálni. Ez alkalommal azonban nem volt időm megnézni az e-mailt, szóval annyit tudtam, hogy az új dalomról, a Dreamről fogunk beszélgetni, és lesz még egy vendég egy szintén befolyásos dallal.