Café | S.M. ~Hungarian Translation~

kettő✔️

Örülök, hogy a raktárunk ilyen nagy, mert különben elég nehéz lett volna megpróbálni beletuszkolni Shawnt.

- Livie? - hallottam meg, és teljesen becsuktam az ajtót, mielőtt odasétáltam volna a pulthoz, ahol Nora állt rózsaszín köntösben, csillogó mogyoróbarna szemekkel. A húgom és én nagyon hasonlítunk a világosbarna bőrünkkel és a karamellszínű hajunkkal.  Az egyetlen különbség köztünk - leszámítva a tényt, hogy az én hajam némileg világosabb volt az övénél - a szemünk volt. Norának szép, mogyorószínű szemei vannak, nekem viszont feltűnően kékeszöldek, ami megváltoztatja a teljes megjelenésem.

- Szia, Nora! Épp csak elpakolok pár dolgot - mondtam, megragadva a konyhakést, és meglengettem, mielőtt visszahelyeztem volna. Nora játékosan megforgatta a szemeit, és megrázta a fejét, mintha a jelenlétemmel leégetném őt, ami mondjuk rendszerint igaz is.

- Szeretnéd, hogy megvárjalak? - kérdezte Nora, tudván, hogy még el fog tartani egy darabig, amíg mindent visszarakok a helyére. Viszont, mikor az óra este tizenegyet ütött, unalmamban már elrendeztem a helyet, de a húgomnak erről nem kellett tudnia.

- Nem kell. Mindjárt otthon leszek, menj, és aludj!

- Egy igazi gengszter soha nem alszik - jelentette ki Nora, majd az ajtó felé siklott, aminek következtében a kacsás papucsai világítani kezdtek.

- Lefoglal a fanfiction olvasás? - kérdeztem, tisztázva, mire gondolt, mire ő bólogatni kezdett, és felmutatta a hüvelykujját.

- Persze! Úgy értem, Shawn három hónapot New Yorkban tölt, miért ne venném számra az összes lehetőséget, ahogy találkozhatunk? - válaszolta Nora, mire én csak megforgattam a szemeimet. Elköszöntünk egymástól, mielőtt kisétált, én pedig azonnal Shawnhoz siettem, mikor megláttam becsukódni az ajtót.

- Elment, kijöhetsz - mondtam, mire abban a pillanatban kinyitotta az ajtót, és óvatosan körülnézett.

- Ki volt ez? - kérdezte, én pedig elvigyorodtam.

- A húgom, Nora. Az egyik legnagyobb Shawn Mendes updates fiók tulajdonosa és valószínűleg annak az oka, hogy pénzt kapsz a merch cuccaidért - feleltem, ő pedig elhagyta a raktárt, és becsukta az ajtót maga mögött. Ahogy egymás mellett álltunk, észrevettem, hogy mennyivel magasabb nálam, amire ő is felfigyelhetett, mivel vigyorgott, mikor lenézett rám.

- Oké, tök mindegy - válaszoltam az incselkedő pillantására, mielőtt odamentem a pulthoz, és megkerestem a telefonomat. Mikor megtaláltam, Shawn újra leült, és megette az utolsó harapást a muffinjából.

- Bármennyire is szeretném, hogy maradj, a szüleim szeretnék, ha visszamennék, ami azt jelenti, hogy a bolt be fog zárni. Örülök, hogy megismerhettelek, és biztos vagyok benne, hogy ezentúl mindenki rohadtul tisztelni fog az utcán, most, hogy találkoztam egy híres emberrel. Meg tudom várni, amíg végzel, majd megmondom a szüleimnek, hogy volt egy vevőm. - Rávigyorogtam, levettem a kötényemet, és leengedtem a hajam, csak hogy lássam, végig engem nézett, ami miatt mindketten kissé elpirultunk.

Oké, egy híresség épp most csekkolt le. Ez biztos, hogy fel fog kerülni a sírkövemre.

- Nem, elmehetek. De várj, most csak úgy lelépsz? Mármint, nem akarsz egy képet vagy valamit? És én már azt gondoltam, hogy barátok leszünk - nyafogott, mire én csak zavarodottan ránéztem.

- Várj, te a barátom akarsz lenni? Hát, ez új. Mármint, azt hiszem. . . - mondtam, mire Shawn elvigyorodott. Erre én is mosolyogni kezdtem.

- Hát, ja. - Shawn a telefonjáért nyúlt. - Szükségem van valakire, aki már egy ideje New Yorkban él, és körbevezetne. Plusz, jó lenne, ha lenne valaki a korosztályomból, akivel el lehetne ütni az időt.

- Várj! Ez egy komoly elkötelezettség. Úgy értem, egy egész nyár egy hírességgel, legismertebb a Stitches című számáról, aki egy valódi tini szívtipró? Nem tudom, elég kockázatosnak tűnik. Elvégre, így is elég paparazzi követ már.

- Aw, gyerünk, Livie! Kérlek? - kérte lebiggyesztve az alsó ajkát. Muszáj volt kuncognom azon, hogy milyen idiótán nézett ki, és csak megvontam a vállam, mikor odanyújtotta a telefonját, hogy írjam be a számom. Ahogy elkezdtem bepötyögni a nevem (ami "Dögös Csaj A Tim Hortonsból" volt), az is eszembe jutott, hogy beírok egy kamu számot, mielőtt ráébredtem volna, milyen gonosz dolog lett volna ezt tenni olyasvalakivel, mint Shawn, és végül megadtam az igazi számomat. Mielőtt átadtam volna neki, beleharaptam az alsó ajkamba, nem voltam biztos benne, hogy végig akarom ezt csinálni. Úgy értem, igen, Shawn elég klassz volt, de soha nem voltam reflektorfénybe való, és soha nem is leszek.

- De csak, mert szépen kérted - mondtam, és visszaadtam neki a telefonját, miközben odasietett hozzám, és megölelt. Őszintén nem tehettem róla, de azonnal elöntött a melegség, és visszaöleltem annak ellenére, hogy az erős, nagyon izmos karjai kissé összezúztak.

- Shawn, nem lesz senkid, akivel az idődet tölthetnéd, ha nem hagyod, hogy levegőt vegyek - szóltam, mire ő zavarba jött, és azonnal elengedett.

- Szóval, hol találkozzunk holnap? - kérdezte, mire én felvontam a szemöldökömet a "holnap" szócska hallatán. Azonban nem ellenkeztem, helyette inkább megrántottam a vállam.

- Van egy park kb. tíz percre innen, ahova senki sem jár. Majd megírom a címet, és ott találkozhatunk délután kettő felé, oké? - javasoltam, megerősítést várva, hogy majd ott látni fogom. Shawn bólintott, és felmutatta a hüvelykujját, mielőtt betettem a telefonom a zsebembe, és ő feltette a kapucniját, indulásra készen.

- Jó éjt, Livie - mondta, de mielőtt még kinyithatta volna az ajtót, megállítottam.

- Várj! Van valami, amit szeretném, ha megtennél, és biztosíthatlak róla, hogy a világot jelentené egy ember számára, akit ismerek. - Ezzel elővettem a telefonom, és beléptem a kamerába.

Jobb lesz, ha a mennybe kerülök azért, amit épp tenni készültem.