Mr. Park - ChanBaek ✔

🌹 10. Fejezet 🌹

Sajgó fejjel kezdem nyitogatni látószerveim, s amint ezt megteszem szemeimet csak még jobban megvakítja az ablakon beszűrődő napfény. Nyöszörögve temetem arcomba tenyereim és nyújtózva megis fordulok az ágyban, hogy ne zavarjon a fény, ám amint a mellettem fekvő felmorran, lefagyva kitágulnak pislogóim. Az álmosság és a fejfájás egyszerre szűnik meg, helyette úrrá lesz rajtam az értetlenség, ijedtség és a meglepettség. Mit keresek én Wonuval egy ágyban?! Szent szar!

Hirtelenjében észreveszem hogy egyikünkön sincs póló, így autómatikusan felemelem a takaró szélét és bekukkantok az alá. Nyelek egy hatalmasat teljesen rákvörös arcra váltva amikor látom hogy se rajta, se rajtam nincs egyetlen darab gönc sem. Miután sikeresen észheztérek keltegetni kezdem barátom, aki morogva csap a fejemre.

- Kössz, bazd meg... -motyogom megsimizve a bántott részt. Erre már hajlandó volt kinyitni szemeit. Sokáig csak engem lesett, aztán a felsőmet, végül ő is bekukucskált a takaró alá és ugyanaz volt a reakciója mint nekem.

- Oké, ez ciki... -pislog rám, amire hevesen bólogatok még mindig pironkodva.

Wonuval jó barátok vagyunk, de egyszer sem fordult meg a fejemben hogy máshogy tekintsek rá. Ez elég kínos... Főleg hogy fogalmam sincs mi történt az éjjel. Bár van rá egy-két tippem...

- Szerinted mi...?

- Aham. -bólogat ő is.

- És szerinted ki volt alul? -nevetek kínosan, közben próbálom takargatni az arcom.

- Hát te. -mondja, utána kimászik az ágyból és elővesz egy fekete alsót a fiókjából.

- Mi a faszom bajod van?! -vágódom rögvest ülőhelyzetbe, teljesen kiakadva.

- Jól hallottad aranyom. -fordul felém egy kacsintásra, ám ez kurvára nem segít a helyzeten. - Kérsz kávét? -megrázom fejem, végül újra beszédre nyitom a szám.

- De, ez ügye nem változtat meg köztünk semmit? -hajtom le kobakom az ujjaimat piszkálva, folyamatosan tördelve azokat. Szeretem Wonwoot, de csak barátként. Ha esetleg ő többet érez akkor én...

- Nyugi! Lefeküdtünk. Na és? Attól még ugyanúgy haverok vagyunk, ne parázz már! Belátom, tényleg nem kellett volna innunk, de szerintem jó buli volt... -apró mosoly kerekedik arcára, belőlem pedig felszakad egy megkönnyebbült sóhaj.

- Köszönöm. -viszonzom a mosolyt, ő viszont lelegyint.

- Na, akkor biztos hogy ne hozzak kávét? -somolyog még mindig, végezetül jobban fontolóra veszem a kérdést.

- Ah, na jó. Hozz nekem is, de nem kérek sokat! -mondom. Küld felém egy like jelet, aztán el is hagyja a szobát. Mihelyst kilép az ajtón nagy nehezen kimászom az ágyból és felkapkodom magamra a ruháim. Ezután meglesem telefonomon az értesítéseket, amiket lehet nem kellett volna mert tökre bepánikoltam...

Anya: 22 nem fogadott hívás

Jongin: 3 nem fogadott hívás

Messenger csoport: 614 olvasolatlan üzenet

Luhannie: 94 olvasolatlan üzenet, 4 nem fogadott hívás

Park Chanyeol: 1 olvasolatlan üzenet

Istenem ha hazaérek anya első dolga az lesz, hogy kinyiffant! Nem szóltam nekik hogy lehet nem térek vissza csak másnap... Ráadásul a barátaim is kikérdeznek hogy miért nem mentem be suliba. Gratulálok Byun kibaszott Baekhyun. Keresed magadnak a bajt...
Bár a sok értesítés közül amelyik igazán meglepett, az a Chanyeolos. Most először van olyan hogy rám írt. De én hülye, miért is örülök ennek?

Park Chanyeol
Szia! Ne haragudj a tegnapi miatt kérlek. Csak nagyon aggódtam és amikor az a srác nekedesett...
Na mindegy, csak annyit szerettem volna ezzel mondani hogy sajnálom ami történt...

Nem igazán értettem hogy mi van, mert nem emlékszem a tegnap történtekre... De mindezek mellett, aranyosnak találom a próbálkozását.