Miraculous Novelláim

Egy karácsony veled

Marinette:

- Kicsim! Már fél órája szól az ébresztőd. El akarsz késni az utolsó napon?- hallottam meg anyukám hangját a konyhából.

Ma van a téli szünet előtti utolsó tanítási nap.
Ilyenkor csak az első négy óránkat tartják meg a tanárok és azok is nagyon lazák. Órák után pedig a könyvtárban tartanak a színjátszósók egy kis karácsonyi darabot. Ezek után haza is mehetünk.

Gyorsan felkaptam magamra egy vastag halvány rózsaszín pulcsit és egy fekete farmert és elmentem mosakodni.

Kivételesen kiengedve hagytam a hajam, majd egy gyors fogmosás után feltettem magamra egy leheletnyi sminket (alapozó, szempillaspirál, szájfény) és felkeltettem Tikkit.

- Mi a baj Marinette?- kérdezte a barátnőm miközben álmosan törölgette a szemét

- Suli van! Gyorsan bújj ide be és nyugodtan aludj tovább. Van benne egy kis süti is- mutattam a sulitáskámra és Tikki gyorsan bele is bújt.

Felkaptam az íróasztalomon álló tasakot amibe Juleka ajándékát rejtettem. Minden évben angyalkázunk egyet. Kihúzunk egy nevet és lehetőleg titokban tartva meglepjük az utolsó napon valami kis ajándékkal. Idén egy fekete és egy sötét lila körömlakkot adok Julekának egy saját készítésű füzettel aminek az elejére egy fekete-lila rózsát rajzoltam. Valamint egy csomag karácsonyi mintás macaront. Remélem tetszeni fog neki.

- Sziasztok, elmentem- szóltam a szüleimnek akik a kávéjukat kortyolgatták a konyhában

- Szia kicsim. Érezd jól magad!- mondta apukám

Felkaptam magamra a csizmámat és feltekertem a nyakam köré a sálam. Mint akit fejbe csaptak úgy hasított belém a felismerés.

A kártyák!

Úgy ahogy voltam felrohantam a szobámba. Alyáéknak tervezek egy kis meglepetést karácsonyra. Alya és Nino szülei elutaznak karácsonyra, így Al és a tesói a nagyszüleinél lettek volna, akikhez karácsonyra csatlakozott volna Nino. Adrien pedig.... Hát, remélem lesz elég bátorságom odaadni neki is a kártyát. Azt tervezem, hogy a szentestét együtt töltjük. Remélem Mr. Agreste elengedi őt.

- Na végre!- sóhajtottam fel

A kártyák leestek az asztalom mögé. Nem egyszer be is vertem a fejem mikor kihalásztam őket onnan.

-Mit hagytál fent Kicsikém?

- Csak a lapokat anyu. Most már indulok a suliba- mondtam majd a kabátomat és a fülvédőmet felvéve kiléptem a lakásból.

Odakint nagy pelyhekben esett a hó. A háztetőkön vagy öt centi vastagon állt a hó. A kis gyerekek az utcán hógolyóztak, volt aki hóangyalt csinált.

Jó nekik.

Mi meg ha Mrs. Bustier nem kért el minket a tanároktól, akkor ülhetünk nulladikban Mendelejev kémiáján.

A lámpa zöldre váltott így gyorsan átkeltem a zebrán és bementem a suliba.
Mikor beértem a szekrényekhez akkor megnéztem a faliórán az időt.

6:45

Azt hittem késésben vagyok!
Mindegy.

Levettem a kabátomat és beraktam a szekrénybe. A csomagot és a táskámat felkapva mentem a terembe.
Természetesen nem volt még bent senki.

Leültem a helyemre és előkészítettem a kémia cuccomat, majd nyílt a terem ajtó.

Alya, Nino és Adrien.