Egy régi titok: 3. A találkozás

591 28 4
                                    

Emma lassan felcseperedett. Miután Maina elment Adrien nem vett fel senkit helyette. Egyedül nevelte tovább a kislányt.

Emma:

Nem tudtam aludni. Egész este egy női hangot hallottam a fejemben ami ezt mondogatta:

,,Ígérd meg, hogy mindenkivel kedves leszel, bármi történjék is. Segíts azokon akiken tudsz. Hidd el, jó ember vagy. Ne érdekeljen mit gondolnak mások."

Nem jut eszembe ki mondta ezt, ahogy az sem, kitől kaptam a nyakláncomat. Egy Exupéry idézet van benne. Mire megtaláltam A kis herceg-et már felkerültem a gimibe. Idén kezdem a 10.- et. Apu nem nagyon akart elengedni, de megmondtam neki, hogy ez az én életem és barátokat akarok szerezni. Aztán elengedett.

Pár napja kiderült, hogy új rajz és francia tanárunk lesz. Valami Maja. Vagy Maina. Nem tudom.

- Apu?- kérdem az egyetlen szülőm vacsi közben.

- Mesélnél anyuról? Milyen ember volt?- kérdeztem, de tudom hiába. Akárhányszor kértem meg aput, hogy meséljen, ő ezt sosem tette meg.

- Anyukád volt a legkedvesebb, legaranyosabb, legönfeláldozóbb lány akit valaha ismertem.- kezdett bele- Annyi idős volt mint te leszel egy pár nap múlva mikor először találkoztunk. Évekkel később lettünk együtt. A haja pont olyan színű volt mint a tied. Csak sokkal rövidebb.- mondta én meg magamra néztem. Kékes fekete derékig érő hajam van.- Nem tudom, mondtam-e mi volt a neve és mivel foglalkozott?

- Nem. Sosem mondtad.

- Marinette-nek hívták. Egy ismerősömet sem hívták így, csak őt. Nagyon tehetséges divattervező volt. Mesélnék még Szívem, de késő van és holnap suli.- mondta, majd adott egy jó éjt puszit és elment a saját szobájába.

Másnap reggel idődben keltem. Elvégeztem a reggeli rutinomat, majd (kivételesen gyalog) elindultam a suliba. Út közben egy idős bácsit láttam aki nem tudott felállni a botja nélkül, ami méterekre gurult tőle. Pár fiatal (kb velem egykorúak) nevetve mentek el mellette, a botját pedig elrúgták. Ez a sors fintora, vagy mi? Gondoltam visszaemlékezve az álmomra. Tehát segítenem kell.

Gyorsan odasiettem a bácsihoz és felsegítettem.

- Köszönöm aranyom. Ha te nem jársz erre akkor lehet holnap is itt feküdtem volna- mondta kacarászva a bácsi

- Szívesen segítek. A viszont látásra uram!- köszöntem el tőle

- A viszont látásra, úgy bizony!- mondta a bácsika. Na okééééé... Ez furi volt.

Mivel ez az első nap a suliban, így csak 4 ofő lesz. Mikor bementem a terembe akkor rögtön lehuppantam a második sorban ülő barátnőm Andrea Lahiffe mellé. An apu legjobb haverjának a lánya és elég sok időt töltünk együtt.

- Sziasztok gyerekek!- köszönt az ofő... De nem Mrs Bustier aki tavaly volt az osztályfőnök.

- Mrs Bustier nyugdíjba vonult a nyáron így én lettem a rajz, a francia irodalom és nyelvtan tanárotok valamint az osztályfőnökötök. A nevem Maina Delacroix.- mutatkozott be a tanár. Eskü nem tudom hogy honnan ilyen ismerős a neve.- Szeretném, ha ma jobban megismernénk egy mást, így arra gondoltam, hogy az első két órában beszélgetünk és ismerkedünk, a másik kettőben pedig elmondom a tudnivalókat a tanévre.- mondta a tanárnő, de egy robbanás félbeszakította.

- Oké. Mindenki most azonnal menjen haza!- kiabálta túl az embertömeget amennyire az tőle tellett.

Hazarohantam és egy fából készült doboz volt amin piros kínai minták voltak. Mikor felnyitottam a dobozt, egy hatalmas világoskék villanást láttam.

Miraculous NovelláimDonde viven las historias. Descúbrelo ahora