Több mint barátság /NamJoon ff./

Konyha főnök

Mindketten nagyban csináltuk a kajákat -khmm rántotta és omlett khmm-, mintha valami szakácsos filmben lennénk, és a nyeremény 50 000 dollár. Úgy mozogtunk a konyhában, mintha évek óta együtt dolgoznánk. Azok a művészi kikerülések.. Már reflex szerűen kerüljük ki a másikat. A kész ételeket kiraktuk egy tányérra, és leültünk az asztalhoz. Nam készítménye elém került, az enyém pedig Nam elé. Kirívóan néztem rá, majd számhoz emelve a meleg ételt kezdtem el ízlelni.

-Hmm -hümmögtem, és ízlelgetni kezdtem az ételt -Kicsit sótlan, Mr. Kim -raktam le a villát a tányérra. -Ekkora hibát véteni.. -ráztam fejemet. -Sajnálom, de ki kell zárnom..

-Mi vagy te, zsűri? -kérdezte nevetve. -Most én jövök -Egész jól néz ki a műve.. De itt nem a külső számít, hanem a belső, vagyis az íze. -simogatta a nemlétező szakállát, majd megkóstolta készítményemet. -Hmmm, nem rossz -bólogatott elismerően -Viszont -emelte fel mutató ujját -Kicsit ízetlen, és ezt nem tűröm el ebben a konyhában -könyökölt az asztalra -Sajnálom, de ki kell zárnom magát.. -nézett rám együttérző arccal. Pár pillanatig csak bámultuk egymást, majd mindketten röhögve dőltünk az asztalra.

-Nem vagyunk normálisak! -mondtam röhögve.

-Egyezzünk meg egy döntetlenbe -javasolta nevetve Nam, mire én csak bólogattam.

-Gyere közelebb, és hozd a tányért is -utasítottam. Nam azonnal megfogta a tányérját, és a mellettem lévő székre ült.

-Itt vagyok -mosolygott.

-Most megetetlek -cseréltem ki tányérjainkat.

-Hmm, akkor majd én is téged -vigyorgott rám.

-Oké -bólintottam, és szája elé emeltem a villát -Itt repül a repülőő -mondtam nevetve, mire ő bekapta a villát, és lehúzta róla készítményemet.

-Amúgy finom lett -mondta, miután lenyelte a falatot.

-Persze, ezt mondod, mert a barátom vagy.

-Nem. Tényleg nagyon finom -fogta meg a kezemet. -Ne becsüld le ennyire magadat.

-De ha egyszer tudom, hogy nem jó.. -hajtottam le a fejemet Nam vállára.

-Én meg azt mondom, hogy finom. -kezdte el simogatni lassan hátamat. -És nem csak azért mondom, mert a barátod vagyok.

-Naaaaam... -fúrtam fejemet nyakába.

-Igen?

-Ne hozzál már ennyire zavarba, mert nem lesz jó vége -motyogtam halkan.

-Ó, szóval most zavarba hoztalak? -hangján hallottam, hogy mosolyog, és élvezi ezt a helyzetet. Vörös arccal hajoltam el tőle, és kezdtem el lassan enni az általa készített kaját.

Némán ültünk egymás mellett. Néha rásimított combomra, vagy megfogta a kezemet.

-Elmegyek fürdeni -álltam fel, és megindultam a fürdő felé.

-Mehetek veled? -kérdezte gyerekesen.

-Ha jönni akarsz -fordultam vissza felé -Naa, gyere -nyújtottam felé mosolyogva kezemet, mire ő felpattan a székről, és hozzám rohanva megfogta a kezemet, és elkezdett húzni a fürdő felé.

A fürdőben elkezdte engedni a meleg vizet, és levette pólóját. Tátott szájjal néztem felsőtestét, ami tökéletesen ki volt dolgozva.

-Te is neki állsz vetkőzni, vagy csak nézni fogsz? -kérdezte kuncogva, és levette magáról a maradék ruhát. Azonnal elfordultam, és a csempét kezdtem el bámulni. -Ne legyél zavarban.

-Neked kéne zavarban lenned, hisz te vetkőzöl le előttem anyaszült meztelenre -mondtam, közben össze-vissza hadonásztam kezemmel.

-De én nem vagyok előtted zavarban.. A pasid vagyok, szóval előbb-utóbb úgy is látni kell egymást így is, nem? -szállt be a kádba. -De ha ennyire zavarban vagy, akkor elfordulok.

-Fordulj akkor el -csak a víz hangját hallottam, szóval visszafordultam felé. Levetkőztem, és beszálltam vele szembe a vízbe. Sok hab volt a kádban, így magam köré húztam, hogy ne lásson semmi olyat, amit még nem kéne. -Oké, megvagyok -mondtam, és arcát kezdtem el bámulni. Felém fordulva elmosolyodott, és mélyen a szemembe nézett.

-Nagyon romcsi, nem? -kérdezte nevetve, majd lefröcskölt vízzel.

-De, nagyon -tartottam fejem elé kezemet védekezően.

-Több ilyen lesz, csak szólok -nevetett, és elkezdett folyamatosan fröcskölni.

-Naaaaam -kiabáltam nevetve. A hajam teljesen vizes lett egy hülye miatt. Ezt vissza kapod, Kim Namjoon!