Napokig nem aludtam, ami nem igazán tett jót se nekem sem a küldőmnek. Szemem alatt hatalmas szürke karikák ékeskedtek, melyeket még sminkkel is alig tudtam elfedni.
-Beszélnünk kell!-ragadtam meg Thimothée csuklóját és magam után ráncigáltam öltözőmbe. Magunk után becsaptam az ajtót és le rogytam a földre
-Megbeszéltük Mary, én sem értem miért tette!-lehuppant mellém, majd átölelt balljával-Figyelj, ismerem Finnt, de még én sem értem!-hangosan felsóhajtott, de nem sokkal később folytatta-Szerintem hanyagold ezt a témát, próbálj meg nem rá gondolni!-egy megvető pillantást vetettem a fiúra, végül én szólaltam meg
-Ez nehéz lesz, de...megpróbálom!-felpattantam és vissza mentem a közösségi térbe, ahol beszélgettünk és olvastuk a szövegeinket.
A forgatás után haza mentem és beraktam egy filmet. Megvacsoráztam, majd beszéltem még Thimothéeval. Másnap nem volt forgatás így sokáig fenn maradtam. Készültem lefeküdni, amikor csöngettek. Lesétáltam piros szőnyeges lépcsőmön, majd lassan kezeimet a kilincsre csúztattam és lenyomtam azt. Hüledezve tántorogtam hátra. Össze szedtem minden erőmet és közelebb léptem a csomaghoz. Letérdeltem a küszöbre és kinyitottam a hatalmas masnival átkötött baba rózsaszín dobozt. Egy hatalmas csokor vörös rózsa és egy levél volt a dobozban. A növények illata árjárta az egész környezetem, ahogy a levelet is. Óvatosan kibontottam a levelet és olvasni kezdtem
,,Mariah, tudom sok idő telt el. Mindent sajnálok, rossz döntést hoztam akkor. Remélem megbocsáltasz nekem. Büszke vagyok rád, csodálatos a munkád, ahogy te is. New Yorkban vagyok, látni akarlak. Holnap a sarki étteremnél, amiről régen mesélted, hogy imádtad. Délben.
Szeretlek!
Finn"Bevittem a dobozt a házba és a nappali közepére lekuporodtam. Kicsit megkönnyeztem a levelet, a sok feltörő emlék miatt. Betakartam magam az egyik pokrócba és hagytam, hogy a tévé alap zaja elaltasson.
Tudtam előre, hogy az a nap más lesz, mint a többi. Nem egy átlagos ebéd lesz, és nem is egy átlagos találkozás. Nyolc év telt el, az rengeteg idő. Vajon mennyit változott a személyisége? Talán lehetne köztünk valami? Valami több barátságnál? Nem tudom...
VOCÊ ESTÁ LENDO
Minden új, mégis régi/Finn Wolfhard(bef.)
FanficMinden új, a város, a házak, az emberek. Én nem vagyok új és a gondolataim sem, sajnos. Minden emlék egy emberre emlékeztet, még az újak is. Talán sikerül tovább lépnem? -A könyv első részében történt események, megtörténtek 2018.December 2-án a Cal...