- 3 héttel ezelőtt-
Az Iroda szűkös helyiségébe már a lemenő nap fénye világított be. Sárga és vörös árnyalatok tükröződtek vissza a nyitott ablak üvegétől. Azonban ezt az idilli nyugodt hangulatot ami nem sokszor adódik az ember életébe nem tudtuk élvezni. Az összes tag fel alá járkállt vagy épp egy egy számítógépnél ült és a lehetséges tettesek listáját böngészte át a gépes fájlok adatbázisán keresztül. Fel alá járkállt a tekintetem az idegesen járkálló és dirigáló Kunikida-san és a saját monitoromon megnyitott képei közt. Túl ságosan is aggasztott ez a robbantás. És nem csak azért mert a múlt mardos még mindig belülről az égett roncsok láttán hanem mert köze van a Természetfelettiekhez... Nem egy egyszerű robbantásról lehet itt szó. Valami nagyon bűzlött itt és nem Dazai tonhalas szendvicséről van most szó. Túl ságosan is ismerősek a robbanószer álltal hagyott lyukak és égési nyomok. A képeket folyamat vizslatva végül beugrott.
Hevesen kezdtem el gépelni egy régebbi fájl után kutatva.- vissza emlékezés-
Összehúztam dzsekimet és követtem Harleyt. Egy hosszú folyosón haladtunk keresztül amit csak úgy mint az előbb elhagyott előteret ezt is a légkondi hangos zúgása telíti meg. Oldalra nézve mindenhol kamerák miknek lencséje azonnal felénk fordult. Összébbhúzódva kicsit begörnyedve vettem sietősebbre lépteimet felcsatlakozva a fiatal lányhoz. A padlón és a fehérre meszelt falak alján apró égés nyomok és furcsa robbanás okozta lyukak díszelegtek. Bizar volt csak úgy mint az egész maffia épülete.
- Motojiro Kajii- szólt hűvösebb picit megvető hangnemben Harley.- Nem százas az az ember nem is tudom hogy léptethették előlrébb.
-vissza emlékezés vége-
Motojiro Kajii...egy örült robbantgató pszichopata... Képessége: nem hatnak rá a citrom alakú bombák... Tényleg bizar az egész lénye. De az akkori falakon lévő lyukak tisztára megegyeznek a roncsokon lévőkkel.
Egy jó fél éve történt eset dokumentumnát kezdtem keresni.
" Vonaton robbantott a maffia végrehajtó"...megnyitottam a benne található statisztikát és a mellékelt fotókat.
- Meg van!- mindenki fekém kapta a fejét. A legtöbb tag rögtön körém gyűlt elsők közt Tanizaki aki az ügyért felelős jelenleg.
- Mi?- kérdezte a monitorra meredten a vörös hajú fiú.
- A robbantónk.- egy csalfa mosoly jelent meg arcomon majd a számítógép asztalára helyezve a nagyobb fájlokat csupán két képet nagyítottam ki.
- Az egyik a vonat vagonjának a roncsolt része a másik a mostani kamerafelvételek képe.- mutattam a két megjelent képre.- a robbanás okozta károk mérete kinézete és a robbanóanyag fajtája is megegyezik. A tettes pedig a Dokk Maffia.
- Mi? A maffiának mi dolga van a déli kikötő egységnél? Az már nem az ő hivatásos hatáskörük!- háborodott fel a szemüveges férfi a gépet és engem nézve.
- A maffiát sosem érdekelték a határok sem az azok átlépésével járó következmények. Viszont mindig nyomós okkal teszik ha másik körzetben tűnnek fel. Nem holmi piti bűnözők akik nem tudnák mit csinálnak...- Dazai felkellve az Irodában található kanapéról füléről nyakára téve fejhallgatóját egy sokkal nyugodtabb és hűvösebb hangszínben szólalt meg.
YOU ARE READING
Életre ítélve (bsd f.f) [BEFEJEZETT]
FanfictionSakura vagyok egy áldott ember.De én sosem éreztem magam annak. Egy nagyon erős képességgel rendelkezem amit nem tudok kordában tartani. Nem rég tértem haza Yokohamába azzal a céllal hogy felkeressem egyetlen reményemet Dazai Osamut.