Életre ítélve (bsd f.f) [BEFEJEZETT]

Démon születik

Sakura elrablása után 4 évvel

Külső szemszög

Sakura lassan sétált be a szobának nem mondható kabinba fáradtságtól és bűntudattól remegve. Ledobva a kapott pisztolyt az ágyra egyenesen a fürdő felé rohant. Sosem használta azt a pisztolyt igazán.
Elhányta magát és lassan felpillantott tükörképére. Arcát vérfoltok lepték szemei vörösen izzotak mind képességétől mind a sírástól ami mindig elfogja a lányt akárhányszor csak gyilkol. Eleinte sokkal könnyebb volt. Érzések nélkül fosztogatni. Fosztogatni embereket a saját életüktől.

Ruhájából facsarni lehetett volna a piros folyadékot. Sakura megunva saját maga nézését deaktiválta  képességét és az asztalára kitett gyógyszereket gyorsan bekapkodta. Erős pánik rohamai voltak és a nyugtatók nélkül használhatatlan lenne. Biztosan megölnék őt. Mégis csak jobb ha saját maga marad életbe mint olyan akit nem is ismer. A rutinos gyógyszerek bevétele után a zuhany alá állt. A lánynak szinte ez is rutin volt már.

A hideg cseppek jól estek a felhevült sebes testének.

Sakura szemszögéből

Amennyire csak tudom lemosom magamról a vért de szememmel még mindig látom a vörös foltokat ami be terít. Mindent újra látok..és hallom a tompa sikolyokat. A múltat nem lehet eltörölni..a bűnöket nem lehet egyszerűen lemosni mint a többi piszkot. Rejtegetni lehet akár egy kelletlen sebet de eltűntetni sohasem... Még magam elöl is próbálom rejtegetni. Mindhiába. -csaptam a zuhanyzó falának ököllel.

Egyáltalán nem emlékszem mit csinálhattam azelőtt mi előtt ide kerültem volna. A 4 évvel ezelőtti életem teljesen homályban van és ez így is fog maradni ha nem akarok meghalni. Azt tudom hogy nem önszántamból jöttem.. ki is akarna önszántából ide jönni? Még gyerek voltam...gyerekként piszkoltam be először a kezem vérrel. Azóta egy hideg vérű gyilkosnak kéne lennem vagy nem? Egyszerűen képtelen vagyok nem érezni.. Pedig mindenki szerint volt ez így. Nem tudom elhinni magamról mindezt. Még ha igaz is. Én is ember vagyok nem? Vagy tényleg egy démon mint ahogy mindenki mondja?

Külső szemszög

Sakura kilépve a zuhany alól felöltözött egyszerű viseletébe ami egy rövid fekete farmerből és egy vékony hosszú ujjasból állt. Felvéve fekete térdig érő bakancsát ment a yakuza vezérének irodájába jelenteni. Felöltötte érzéstelen maszkját majd be kopogott a nagy fa ajtón.

-Gyere!- szólt ki egy érdes egyáltalán nem kedves férfi hang.

Saku belépve az ajtón mintha egy díszes trónterembe lépett volna. Mindenhol arany ,drága nemesfém vagy selyem portéka volt. Persze mind lopott...és a legtöbbhöz rengeteg vér tapad. Mégis úgy csillognak hogy az ember maga is tisztán látja bennük a tükörképét. A terem végében ott trónolt a "király". Nagy bársony székben pöffeszkedett és szivarozott néhány irattal a kezében. Sakurát kirázta a hideg ahogy a negyvenes éveiben járó férfira eresztette acél kék hideg tekintetét. Szemkötőt viselt.

- Hát te vagy az Angyal!- örült meg a férfi.

- Na hogy ment? Mind meghalt drágám? - vén kujon...

- Jelentés Boss... Mind a 23 célszemély iktatásra került egy sem élte túl. Megtudtuk a kért információkat.. a déli yakuza gyűlése pontban 20:00kor lesz megtartva szerdán a Máltai kikőtő D szektorában. Ennyi.

- Nagyszerű! A Pokol Angyala ismét mészárolt! Na de miért vagy mindig ilyen hideg velem kicsim? Egyszer aludhatnál már velem!

- Nem. Van már elég ágyasa. Kihagyom.