Mɪᴀᴛᴛᴀᴅ ʲᵉⁿˡⁱˢᵃ ✔︎

I

*Jennie szemszöge*

Feszülten ültem egy a palota közelében lévő kisebb bárány felhőn.

Vettem egy mély levegőt, majd lehunytam szemeimet, s a hátamra dőltem. Erősen belemarkoltam csipkevégű, fehér ruhámba, majd felnyitottam pilláimat.

Céltalanul terelgettem tekintetemet a fölöttem elterülő kristálytiszta égbolton.

Bárcsak madárnak születtem volna... Elrepülhetnék innen.

Nem kéne azon törnöm az agyam, hogy mi lesz most a sorsom... Hogy milyen ember mellé osztanak be, hogy szeretni fog-e.

Hogy Én szeretni fogom-e.

Elengedtem ruhám anyagát, majd kezeimet arcomra nyomtam.

Nem akarom Én ezt...

- Ms. Kim. -szólított meg hirtelen valaki.

Ijedten ültem fel, majd a hanggazdája leszállt a felhőmre minek hatására az megbillent kissé.

- I-igen? -néztem kíváncsian az előttem álló férfira.

- A királynő hívatja.

- Rendben, megyek is. -bólintottam.

Nagy nehezen felálltam az ingatag felhőn, majd kezemet végig simítottam selyem ruhámon, hogy az kiegyenesedjen.

- Sok sikert. -biccentett a férfi.

Hátat fordított nekem, kiegyenesedett, majd elrugaszkodott a felhő széléről, s levetette magát onnan. Pár másodperc múlva már csak az általa elhúzott felhőcsíkot lehetett látni.

Egy kis habozás után Én is kiálltam a felhőszélére, majd vettem egy mély levegőt, s behunytam szemeimet.

Csak legyek szerencsés...

Térdeimet behajlítottam kissé, majd vettem egy kis lendületet, s leugrottam a felhőről.

Pár másodpercig élveztem ahogy a kellemesen hűvös levegő simogatja testemet, majd kibontottam szárnyaimat, s siklani kezdtem.

Kis idő múlva már meguntam a lassúságot így csaptam párat nagy, fehér szárnyaimmal,s gyorsabb tempóra váltottam. Mosolyogva cikáztam a bárány felhők között, majd hirtelen arra lettem figyelmes, hogy valaki a semmiből elém repül.

- Vigyázz! -kiáltottam, majd megpróbáltam irányt változtatni, de már késő volt.

Beleütköztem az előttem lebegőbe, majd egy fájdalmas szisszenés keretében landoltam az egyik alattam lévő felhőn.

- Úristen! Ne haragudj. -sietett oda hozzám az idegen.

- S-semmi baj. -nyöszörögtem, majd kezeimre támaszkodtam. -Legközelebb figyelj oda jobban. -emeltem tekintetemet az előttem állóra. -Nahát... Téged még sosem láttalak itt.

- Nemrég érkeztem. -nyújtotta felém mosolyogva a kezét. -A palotát kerestem éppen, de eltévedtem.

- Én is arra tartok. -kapaszkodtam bele a lány kezében. -Mehetnénk együtt. -ajánlottam fel, majd a lány felrántott.

- Ez remek ötlet. -mosolyodott el. -Egyébként a nevem Chaeyoung, de hívj nyugodtan Rosénak.

- Rosénak? -néztem rá furcsán.

- Hosszú történet. -legyintett.

- Hát jó. -vontam meg a vállaimat. -Az Én nevem Jennie. -mosolyodtam el végül.