16. rész

1.9K 102 7
                                        

Szeptember 18. (Kedd)

Reggel boldogan keltem fel. Olyan jó, hogy Rozi néni ismét velünk van. Mosolyogva másztam ki az ágyból és a szekrényemhez vettem az irányt. Kivettem egy fehér pólót, egy térdnél szakadt farmert és egy vékony hosszú ujjút. Kifésültem a hajamat és lementem reggelizni. Rozi néni rántottát csinált. - Jó reggelt, Rozi néni! - mosolyogtam az egykori dadámra. - Neked is aranyom. Egyél egy kicsit - tette elém egy tányérral a tojásból. Jó ízűen kezdtem el falatozni, majd felálltam és a mosogatóba tettem a tányért és elindultam a suliba. - Délután jövök - mentem ki az ajtón. Úgy döntöttem, ma gyalog megyek, mert ugye nincs első órám ma. Bementem az egyik közeli boltba és vettem péksütit és literes üdítőt a suliba. Miután kifizettem tovább mentem a suli felé. Nem sok kedvem volt bemenni, ezért leültem a suli előtti padra és telefonoztam egy kicsit.  Időközben valaki leült mellém.
- Szia, miért nem vagy bent? - kérdezte Ati.
- Szia. Még nincs kedvem bemenni - ráztam meg a fejem.
- Aha. Mit nézel? - hajolt a telefonomhoz kíváncsian. - Csak táncos videókat néztem - feleltem.
- Milyen tánc ez?
- Balett. Azt hittem ismered legalább látástól - mosolyogtam rá.
- Ismerem is, csak ezeken nincs... rózsaszín tütü - mondta, mire elnevettem magam. - Nem minden esetben van rajtuk tütü. Például a Jazzbalett táncosokon nincs.
- Az milyen?
- Megmutassam?
- Tudsz úgy táncolni?
- Naná - kerestem hozzá egy zenét és miután elindítottam elkezdtem táncolni. Ati ámulva figyelt engem. Még a felénél sem jártam, de már egy szép kis tömeg gyűlt körém. Mikor befejeztem hatalmas tapsvihart kaptam. Zavartan tűrtem a fülem mögé egy kósza sötét tincset.
- Nahát, Lele! - hallottam Albi ámuló hangját. - Ez aztán nem volt semmi kislány - folytatta mosolyogva.
- Köszi - mosolyogtam rá. Még pár diákkal váltottam pár szót, majd bementünk a suliba. - Hogy hívnak? - kérdezte egy vörös hajú lány.
- Havasi Leila. És téged?
- Kiss Blanka vagyok. Jössz holnap táncra?
- Igen.
- Remek, mert a kis műsorod alapján köztünk van a helyed - mosolygott rám, majd elment órára. Én is mentem a sajátomra, ami nekem olasz kultúra volt.

««««««««««««««««««««««««««««««««

A nap végén teljesen lefáradtam. Délután ráérősen ballagtam haza, amikor egyszercsak valaki a nevemet kiabálta. Megálltam és láttam, hogy Levi rohan utánam. - Leila, a suliban hagytad az olasz könyved - adta a kezembe a tankönyvemet.
- Ó, köszi - feleltem, miközben eltettem a táskámba a tankönyvet és innen már ketten sétáltunk tovább a napsütéses szeptemberi időben. Végig csendben voltunk. Olyan öt perccel később a némaságot ő törte meg előbb.
- Szóval... holnap táncszakörre mész? - kérdezte úgy, mintha nem tudná.
- Igen.
- És izgulsz?
- Miért izgulnék? Négy éve táncolok tehát nincs mitől félnem - válaszoltam magabiztosan. - És az évvégi bemutató miatt sem aggódsz?
- A mi miatt?! - rémültem meg, mert erről semmit sem tudtam.
- Hát az évvégén lesz a táncosoknak ilyen bemutató, hogy miket tanultak abban a tanévben. Ha jól emlékszem akkor tavaly a bugi-woogie, csacsacsa, sztepp, salsa, rúdtánc és az angol keringőt mutatták be. Mondjuk a rúdtáncos részt az összes fiú nagyon csípte - jegyezte meg egy pimasz mosollyal az arcán. - Ki gondolta volna - forgattam meg a szemeimet.
- Jó, na csak mondtam - röhögött fel Levi. Mosolyogva megráztam a fejem és bementem a kapun. - Szia - köszöntem el tőle és bementem a házba. Rozi néni a konyhában sürgölődött. Köszöntem neki utána felmentem a szobámba leckét írni. Hú, de izgi volt (remélem érződik az irónia). Miután végeztem a leckével lementem vacsorázni utána letusoltam és aztán végre befeküdtem az ágyamba aludni.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok, remélem tetszett ez a kissé rövid rész.

By: M.

A Szent Márk Gimi✔Onde histórias criam vida. Descubra agora