Utállak!

163 10 4
                                    

Teltek, múltak a hetek. Egy hónapja nem írt üzenetet zaklatóm. Shawnnal nem mentünk sehova a házból, mindet a bandatagok hoztak el nekünk. Nagyon jól összebarátkoztam velük. Ma este jönnek el Shawn szülei hozzánk vacsorára.

- Annyira izgulok Shawn! Mi lesz, ha nem fognak engem kedvelni? - járkáltam szobámban.

- Nyugodj meg Jasie, minden rendben lesz. Nagyon jó emberek és kedvelni fognak téged. - mosolygott.

- Szeretik a lasagnet? Lehet, hogy túl fűszeres lett? Mi van, ha nem sült meg eléggé? Inkább csinálok gyorsan valami mást. - már éppen indultam volna le a konyhába, de Shawn visszahúzott.

- Jasmine, életem, mi lenne, ha nem idegeskednél folyamatosan? - ölébe húzott és simogatta arcom.

- Jól van na... Én ilyen vagyok. Ha szeretsz, elfogadsz. - megvontam a vállam és szemébe néztem.

- Úgy szeretlek, ahogy vagy. Az összes jó és rossz tulajdonságoddal együtt. - meg akart csókolni, de eltoltam. Éreztem, hogy nincs valami rendben.

- Lemegyek a konyhába. Megnézem, hogy minden rendben van - e. - mikor felálltam, szoknyámat megigazítottam a tükörben és lementem a konyhába.
Töltöttem egy pohár vizet és kiültem a teraszra. Nem tudom, hogy mi van velem. Lehet, hogy nem szoktam még meg, hogy valaki ennyire szeret? Shawn az elmúlt hónapban nagyon jól bánt velem. Egész nap velem volt és sosem unatkoztunk. A barátaival is nagyon jól kijöttem, habár Connor furi volt nekem egy kicsit. Minél távolabb ült Shawntól.

Kis idő múlva csengettek. Biztos Shawn szülei azok. Odasiettem az ajtóhoz, nagy levegőt vettem és kinyitottam.

- Hát szia drágám! Örülök, hogy megismerhetlek! Én Karen Mendes vagyok, de biztos ismersz már. - mosolygott kedvesen a nő.

- Jó estét, persze. Én Jasmine Campbell vagyok. - mosolyogtam rájuk.

- Én is örülök Jasmine! Manuel Mendes vagyok. - óvatosan megfogta kezem és megcsókolta.

- Apaa, menj már arrébb! Én is akarom látni... Azt a mo... Te gyönyörű vagy! - kikerekedett szemmel nézett rám Shawn húga. - Képen is szép voltál, de élőben meseszép vagy! Shawnt meg fogom ölni... - morogta az utolsó mondatát a lány. Nem nagyon értettem, hogy miért mondja ezt, de biztos meg volt rá az oka.

- Szia Aaliyah, nagyon csinos vagy!

- Megölelhetlek?

- Miért is ne? - nevettem és megöleltük egymást. A kelleténél erősebben szorított a lány. - Jó erős kezed van...

- Úr Isten! Ne haragudj! A hoki miatt van... Nagyon fáj? - aggódott a lány.

- Nem, dehogy! Amúgy fáradjanak be! A lasagne az előbb lett kész. - beinvitáltam őket az ebédlőbe. Manny Karen mellé ült, Aaly az asztalfőhöz.

- Shawn merre van? - kérdezte Karen.

- Szerintem még öltözik. Felmegyek és szólok neki.

Miért nem jött le még Shawn? Valami baja van? Beteg? Vagy talán haragszik rám? Feltrappoltam az emeletre és lassan benyitottam a szobámba.

- Itt vannak a szüleid és Aal. Nem jössz le? - kérdeztem a nekem háttal álló Shawntól.

- De, persze. Mindjárt megyek. - motyogta.

- Valami baj van Shawn? Ha az a baj, hogy nem engedtem, hogy megcsókolj, most megteheted. Tudod, nem érzem valami jól magam azóta, mióta zaklattak engem. Meg is változtam. Lehet hogy zavar téged, de akkor szólj kérlek! Alig szólsz hozzám már napok óta. - fakadtam ki.

Veled teljes az életem [Shawn Mendes Fanfiction] Where stories live. Discover now