Veled teljes az életem [Shawn Mendes Fanfiction]

A nagy lépés

Shawn szemszöge

Gyorsan teltek a hetek, bár Jasmine számára minden egyes pillanat csak a rettegésről szólt. Felajánlottam neki, hogy látogassunk meg egy pszichológust, hátha tud segíteni, de ő hallani sem akart róla, nem volt hajlandó "olyan emberekkel beszélni akik nemhogy másokon, de saját magukon sem tudnak segíteni", így hanyagoltam az egészet.

A karácsonyt együtt ünnepeltük a szüleim házában, meghívtuk Jasmine szüleit, sőt Ryant és barátnőjét is, Emily-t, aki nagyon aranyos lány, Jassel hamar egymásra találtak.
Anya és Nora (Jasmine anyuja), viszont egyáltalán nem jöttek ki jól az első pár napban, de szerencsére a hét végére egész jól összecsiszolódtak. Míg anyu egyszerű nő, reális értékrenddel, Nora imádja a nagy felhajtást, mindennek ragyognia kellett, a háznak nem volt olyan szeglete, ahol ne lett volna valamilyen dísz.

Láttam Jasmine-en, hogy valami nagyon bántotta, de mikor kérdeztem róla, azt felelte, hogy csak a szokásos. Tudtam hogy nem igaz. Éreztem, hogy valami teljesen más dolog bántja. Szinte alig aludtam az ünnepek alatt, az újévet is míg Jas átaludta ölemben ülve, én haját simogatva törtem a fejem, mi lehet a gond.
Egyszer csak eszembe jutott az a bizonyos este, mikor Andrew felhívott, Jasmine pedig mögöttem állt és vélhetőleg hallott mindent, amit beszéltem menedzseremmel, viszont nem akart annál is nagyobb kellemetlenséget okozni, mint amekkorát okozott (szerinte).
Lehet azt hitte, hogy karácsonykor vagy újévkor fogom megkérni a kezét? De nem lett volna korai? Bár évek óta együtt élünk, miért is lett volna az? Befejezte az egyetemet is, a turnén is majdnem végig velem volt. Hogy én mekkora barom vagyok!? Hát arra várt!

Ahogy rájöttem erre, másnap végigjártam Torontó összes ékszer üzletét Briannel és Mattel. Míg távol voltam szerelmemtől, Aaliyah, Ryan és Emily "vigyázott" rá.
Egészen későre járt, már majdnem feladtam a keresést, mikor megláttunk egy kisebb üzletet, ahova rögtön be is mentünk. Az eladók nem ismertek fel, de nem is bántam. Tudjátok, néha örülök, hogy nem ismernek fel, mivel a turné minden egyes napján fanok tömegével kell képet csinálnom, ami nem is baj, de kicsit jó "közönségesnek" lenni.
Nem sok kellett ahhoz hogy ezt a boltot is otthagyjam vásárlás nélkül, de Briannek és Matt kitartása miatt még aznap megtaláltam a legszebb gyűrűt Jasmine számára. Annál gyönyörűbbet sosem láttam még. Szívem egyre hevesebben dobogott, mert tudtam, ha barátnőm igent mond, egyre közelebb van esküvőnk napja.

- Szívem, hazajöttem! - kiáltottam az előszobából kabátomat ledobva, de nem szólt vissza senki. - Jasmine, Aaly, merre vagytok? - megindultam az emelet felé, de hirtelen valaki ráugrott a hátamra és apró kezeivel eltakarta szemem.

- Végre már! Tudod mennyire hiányoztál? - suttogta barátnőm.

- Te is nekem te kis majom! Nem akartam ennyi ideig lenni, de Andrew annyi szerződést hozott, hogy még át sem tudtuk nézni az összeset. - nagyot sóhajtottam, közben Jas leugrott hátamról és elindult a konyhába. - Merre vannak a lányok és Ry? - érdeklődtem, mivel meglepően nagy csend volt a házban.

- Hát hazamentek már egy ideje, bár nem nagyon akartak egyedül hagyni. - mondta alig hallhatóan.

- Történt valami?

- Csak egyedül akartam lenni. Túl sok volt nekem ez a nap. Ry megkérte Emily kezét, Aaliyah meg én leszünk a koszorús lányok. Ugye milyen klassz? - műmosolyt erőltetve puszilt meg.

- Ooh, nagyon örülök neki! Alig várom már, hogy gratuláljak nekik! - magamhoz öleltem a lányt, de nem ölelt vissza, csupán csak fejét hajtotta nyakhajlatomba. - Életem, mi a baj? De tényleg. Tudom, hogy karácsony óta nyomja valami a pici lelked, ami nem is olyan pici, hanem hatalmas, szóval ki vele!