tizennégyperc

116 13 3
                                    

Keserédes

A háttérben halkan szól egy szám. A kedvencem. Csak te még tudod. Nem tudsz te rólam semmit. Csak azt hiszed. Miért hiszed?
Kortyolok egyet a kettőnk közé rakott üvegből. Csend van. Fülsiketítő, zúgó, néma csend. Minden kortyom hangja felér ezernyi decibel üvöltésével. A vörösbor íze megtölti a számat. Az éjjeli szél belekap a hajamba, és a lámpa fénye az arcéledre furcsa alakzatokat rajzol. Kék szemeiddel végigpásztázod az arcomat. Most te nyúlsz az üvegért. A te kortyolásod nem hallatszik, nincs néma csend. Nem zúg, nem ér fel ezernyi decibellel. Mellettünk egy autó elsüvít vagy 200-zal.  Pont egy autópályára kellett kijönnünk iszogatni.
Mindig is hülye ötleted voltak! De én mentem utánad. Ahogy mindig…
Ahogy nyúlok az üvegért, összeér a kezünk.
A telefonodból halkan szól a szám. A mi dalunk.
Megnyugszom. Csörög a telefonod, és kegyetlenül szétrombolja a megteremtett idillt.
- Gyűlöllek! - szólsz bele, bemutatkozás vagy ilyesmi nélkül. Majd kinyomod és újra felhangzik a zene.
Szétvet a kíváncsiság. Ki volt az?
Nagyot kortyolsz a vöröslő italból, majd előszedsz egy szál cigarettát. Próbálsz a füstből valami alakzatot fújni. Nevetségesen megy.
Aprót prüszkölök, olyan lekezelően.
Várom, hogy lépj felém. De tudom, hogy nem fogsz.
Egyszerre felemelő, és egyszerre lehúz ez az érzés.
Egyszerre keserű és édes. Keserédes.
_________________________________________
Halihó! 🍷
Itt is lennék egy újabb kis rövid sztorival, remélem tetszett…♡

EGYPERCESEKHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin