10.rész

1K 109 7
                                    

Jimin távozása nagyon megosztotta a házban élőket. A többség azt mondta, hogy ne adjuk ki az üresen hagyott lakást, mi van, ha esetleg csak egy ideig mérges, és visszajön. Yoongi és Namjoon nagyon sajnálta a dolgot, de ők mindenképp új lakót szerettek volna hozni. Namjoon szándékai nyíltak voltak, nem csinált titkot a fosztogatásról. Hoseok és én pedig tartózkodtunk. Habár nagyon hiányoljuk, mi ketten úgy vagyunk vele, teljesen mindegy ki költözik ide, Hoseok mindenkivel jóban van, nekem pedig még egy hülye már nem oszt, nem szoroz. Így mentek a harcok közöttünk, a gyűléseken is mindenki hajtotta a saját véleményét és igazát, és szokás szerint nem tudtunk megegyezni. Nem volt olyan megoldás ami mindenkinek jó volt. 

-Ne válogassatok már ennyit! Tíz embert küldtünk el csak ezen a héten, mert nem felel meg. Nem mindegy ki lakik a szomszédban? - kérdezte mérgesen Yoongi. 

-Hát, ami azt illeti, nem. Az egyiknek négy kutyája volt! - mondta Yejin felháborodva. - Hát hallgassuk hogyan ugatnak minden áldott nap? 

-Az ötgyerekes família jobb lett volna? - forgatta a szemeit Yoongi. - Akkor meg gyereksírás lenne minden nap. 

-Csak hagyjuk üresen, ne kapkodjuk el a dolgot. 

-Nem várhatunk örökké Jiminre. Elment, vegyétek tudomásul. Nekem sem könnyű, de mit vártok tőlem? Hogy hozzam vissza? - meg sem várva a válaszunkat, otthagyott minket. 

-És mi lenne, ha mi próbálnánk meg visszahozni Jimint? - nézett körbe lelkesen Taehyung, azonban csak szomorú és lemondó pillantásokat kapott. 

-Senkinek nem mondta meg, hova megy. Nem tudjuk, hol keressük. - mondtam, majd mindenki ránézett Jinre.

-Ezt most én sem tudom. Pedig jó lenne. - vakargatta feje tetejét. 

Az elkövetkezendő időkben nagyon feszült és nyomott volt a légkör, a napok pedig megállíthatatlanul teltek. Yejin talált magának valami munkát, emiatt alig volt otthon. Így Jungkook nem tudott sokat kezdeni vele, megint magába fordult, és nem hagyta el a lakást. A többiek is tették a dolgukat, és először láttuk, hogy lassan kezd megtörténni, amit senki nem akart: a szétszakadás.

-Jisoo, de régen láttalak. - állt mellém mosolyogva Yejin mikor a postaládámból szedtem ki a leveleket.

-Igen. Kár, hogy egy házban lakunk. - mondtam szomorúan, ő pedig vette a lapot.

-Nézd, tudom hogy alig találkozunk, de sokat dolgozom. Nem azért, mert nem akarok. Egyszerűen nem tudok.

-Tudom. Csak...hiányoznak a közös dolgok.

-Nekem is. - jött oda hozzánk Jin. - Ez így nem jó. Kezdünk olyanok lenni mint más házak. Ahol a lakók között nincs kapcsolat. Múltkor bementem a szomszéd házba terepet figyelni. Hát halljátok, ott még csak nem is köszönnek egymásnak.

-Mit kerestél ott? - néztem rá értetlenül.

-Az most a fontos? A lényeg az, hogy meg kell tartanunk a régi kapcsolatot. Küzdeni kell a szabadságért és a jogokért, hogy olyan legyen minden mint régen! - tette drámaian szívére a kezét, szemeit pedig becsukta, mintha valami képet látna maga előtt a tökéletes szomszédságról.

-Mi vagy te, forradalmár a harc közepén? Milyen jogokról hablatyolsz? Annyit kell tenned, hogy megemeled a segged és megkérdezed a tőled tíz centire lévő szomszédot, hogy van. - forgatta meg unottan a szemeit Yejin.

-De jó hogy itt vagytok. - nyílt Yoongi ajtaja. - Szóljatok a többieknek, hogy gyűlés.

-Most?

-Igen. Valamit mondani akarok.

Öt percen belül már mindenki lent toporgott és várta a fejleményeket. Viszont arra, ami következett, senki nem számított. Ugyanis Yoongi nem egyedül jött. Mellette egy magas, helyes fiatalember állt. Inge lazán volt nadrágjába tűrve, szemüvege mögött aranybarna szempár. Végignézett döbbent arcunkon, majd meghajolt.

-Ő itt Jihoon. Az új szomszéd. - karolta át a vállát Yoongi, és mivel nem tudtunk megmukkanni sem, folytatta. - Foglalkozását tekintve állatorvos, ha jó napja van, lehet titeket is megvizsgál. - vigyorgott saját idióta poénján, majd mikor látta, hogy senki nem értékeli, elkomolyodott, majd megfogta a lakás kulcsát és a pasas kezébe nyomta.

-Üdv a házban.

Elképedve néztünk az emeletre cuccoló tag után, majd Taehyung megfogta a kezemet, és felvonszolt Jinhez, a többiek kíséretében.

-Oké. Itt a terv. - kezdte Jin. -  Namjoon, lopd el amit csak tudsz. Taehyung, te készítsd ki. Jisoo, törd össze a szívét, a többiek...

-Hé, miért Jisoo töri össze a szívét? Én szebb vagyok! - háborodott fel Yejin.

-Teljesen mindegy. A lényeg, hogy mennie kell!

A fejemet fogva hallgattam dilis tárgyalásuk. Mi lesz ebből? 

Őrült szomszédok I.(BTS) ~ BefejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora