Őrült szomszédok I.(BTS) ~ Befejezett

Prológus

-Köszönöm szépen a segítséget. - hajoltam meg a taxisofőr előtt, aki készségesen kivette, nem kevés cókmókomat a csomagtartóból, majd sietve elhajtott. Hallottam, mikor már hívták a következő utashoz.

Mély levegőt vettem, és felpillantottam az előttem tornyosuló társasházra. Összesen három emeletes volt, és ebbe beleszámítottam a földszintet is. Meglepő volt számomra, hiszen nem jellemző egy ilyen épületre, hogy ilyen kicsi legyen. Inkább néztem egy termetes családi háznak, mintsem olyan épületnek, ahol sokan vannak. Hát, itt fogok lakni. Újabb mély levegő, majd megfogtam annyi cuccot, amennyit csak két kezem és hátam elbírt, és lassú léptekkel elvánszorogtam a széles ajtóig. Amint beléptem rajta, feltűnt, hogy a földszinten összesen egy darab lakás van, a postaládák és egy szertár.

"Min Yoongi " állt a felirat a lakás ajtaján, én pedig bekopogtattam. Meglepetésemre, egy öreg, sörhasú fószer helyett, egy nagyon helyes és fiatal srác állt velem szemben. Lomhán végigmérte lényemet, majd egy gigantikus ásítás után megszólalt.

-Gondolom te lennél az új lakó, az első emeletre.

-Igen. Seo Jisoo.

-Tessék. A lakás kulcsa, rajtad kívül még nekem van egy, végszükség esetére. Gondolom arról tudsz, hogy a lakásban vannak bútorok, így azokról nem kell gondoskodni. Lakógyűlés minden hétfő délután, mert akkora a részegek is általában kijózanodnak. A takarítás beosztás alapján működik, ebben a hónapban még nem kell foglalkoznod vele. Az állattartás itt nem megengedett, kivétel ha olyan állatról van szó, amelyik a lakáson belül megél, például hörcsög, teknős vagy hal. Kígyókra és hüllőkre nem vonatkozik. A postás szerdánként jön. Bármilyen problémád van, hozzám jöhetsz, kivéve mikor alszok. Az pedig gyakran fordul elő. Kérdés?

-Ööö...nincs. Nincs.

-Helyes. Akkor, további szép napot. - ezzel be is vágta a képem előtt az ajtót. Elképedve álltam ott, és szavait emésztettem. Tehát a házirend szigorú és a portást nem zavarhatom. Remek. Miután maradék csomagjaimat is bevonszoltam, megvártam a liftet. Igen, két emelet és van lift. Őrület, mi?

Természetesen hamar meg is érkezett, az első emeletről nem egy örökkévalóság míg leér. Belőle egy magas, jóvágású és feltűnően vidám fiatalember szállt ki, aki mikor meglátott, majdnem a földig meghajolt. Viszonoztam gesztusát, majd egy széles mosoly kíséretében bemutatkoztam. Fontos a jó benyomás.

-Seo Jisoo. Most költöztem ide.

-Azt látom. Jung Hoseok. Nagyon örvendek. Várj, segítek felcuccolni. Hova költözöl?

-Első emelet.

-Úúúú, én is ott lakom. Nagyon jófej szomszédaid lesznek. - kezdte el megfogni a cuccaimat, ami megmaradt, azt én raktam be a liftbe. - Mindenkit ismerek, és mindenkivel jóban vagyok.

Remélem velem is jó kapcsolata lesz. Az emeleteken négy-négy lakás volt, plusz a földszinti, szóval kilenc lakó él a házban. Az nem olyan sok, egész családias. Hoseok segített minden cuccomat bevinni a lakásba, majd ott is hagyott, mondván dolga van.

Majdnem éjfél volt, mire kipakoltam a holmijaim és még így is maradt néhány doboz. Fáradtan vetettem magamat puha, egészen nagy ágyamba. Ma vasárnap van, azaz holnap lemegyek az első lakógyűlésre. Izgulok, mert most fogok találkozni először a többi lakóval. Vajon milyenek lesznek? Kedvesek? Befogadnak majd?

Ilyen kérdések kavarogtak bennem, majd észre sem vettem, ahogy elnyom az álom.