~Öröklét~Loki ff.

Éjjel a könyvtárban

Másnap szinte egész végig csak zenét hallgattam. Stark beletrafált, ez nagyon hiányzott már.

Épp ebédről tartottam vissza a szobámba, amikor egy lány belém szaladt. Illetve nő. Nálam azért kicsivel idősebbnek tűnt, viszont magasabb voltam nála. Ő biztosan Jane, bár szemből még nem volt alkalmam megfigyelni őt. A haját azonnal a füle mögé tűrte és kínjában elmosolyodott.

-Ehh, ne haragudj!

-Semmi baj. Te vagy Jane, ugye? Grace-mutattam maganra.

-Thor sokat mesélt rólad-tűnt el a mosoly az arcáról hirtelenjében.

-Talán baj?-kérdeztem komolytalanul. Eleinte azt hittem csak viccel velem.

-Ugyan, dehogy. Csak tudod sokat aggódik az öccse miatt, és hogy ki akarod őt hozni a börtönből, elég sok gondot okoz neki.

-Ezzel mire célozol?-komorult el az arcom.

-Az öccse akárhová megy, mindig Thor takarít utána. Ne akarj még több felfordulást okozni szerintem.

-A tudomány mellett hirtelen az emberek terén is szakértő lettél?-vontam fel a szemöldököm.-Loki nem a te dolgod, felesleges beleszólnod olyanba, amit nem értesz!

Fogalmam sincs miért voltam ilyen ingerült és kioktató Jane-el, de nem hagytam, hogy tovább beszéljen. Valahogy úgy éreztem, egy ember társaságát tudnám elviselni, és ő nem a palotában tartózkodik.

***

-El sem fogod hinni, mi történt!-léptem oda Loki üveg cellájának a falához, azonban amit láttam igencsak meglepett. Illetve amit nem láttam. Ugyanis a herceg nem volt zárkájában. Üresen állt.

Pár másodpercig döbbenten meredtem a magányosan hagyott bútorokra, majd hátat fordítottam és a börtön bejáratához siettem.

-Hol van a herceg?

-Nincs a cellájában.

-Oh tényleg?-kérdeztem kissé cinikusan felnevetve.-Nem azt kérdeztem hol nincs.

-Odin parancsára elengedték.

***

Az egész hátralévő napomat Loki keresésével töltöttem. Halovány fogalmam sem volt, hova tűnhetett az istenség, de ahogy teltek az órák, egyre jobban kezdtem félni. Ha megint valami hülyeséges csinál...

Az utolsó hely ahol megnéztem, az a könyvtár volt. Már jócskán besötétedett mikorra odaértem, csak a messzi fáklyák fénye világított. A sorok között egyáltalán nem volt hasonló tartóoszlop, én pedig valahogy mindig is tartottam a tűztől, ezért inkább választottam a félhomályt.

Valamiért rossz érzés fogott el. Itt vagyok egyedül egy hatalmas könyvtárban, amit körülölel a sötétség. Biztos jó ez így? Hát persze! Elvégre ki ne akarná ezt csinálni szabadidejében?

Az egyetlen probléma az volt, hogy rendkívül könnyen meg tudok ijedni a kisebb dolgoktól is, ezért gyűlöltem mindig is bárkit keresni.

"Jól van Grace, nincs itt senki. Loki pedig elmehet a jó..."

Ekkor megtorpantam, ugyanis nem sokkal mögöttem megreccsent a padló. Odakaptam a tekintetem, de nem állt mögöttem senki.