Szörnyvadászok! [Fanfici] [Befejezett✔]

20.fejezet

Hablaty szemszöge.

A fejem fájt, de a karomat nem is éreztem. Lassan kinyitom a szemem, és egy ismerős mennyezettet pillantok, meg amikor is végre tisztán láttam.

- Már megint a kórházban vagyok? – kérdezem magam, miközben elkezdek felülni, próbálok, de meg fájdult a vállam és visszaestem az ágyra. Kicsit kiáltottam, de a fájdalom már elviselhetőbb volt. Körbenézek a helységben és nincs bent senki. Ismét meg próbálok felülni, de ez utal sikeresen. A vállamra nézek, ami be van kötve igen alaposan. – Legalább be van kötve. – ironizálok, magammal miközben lefordulok az ágyról, és meg indulok lassan egy falig. Lépteim igen csak könnyebbek voltak, de a vállmozgás még fájt. – Ha jól érzem, akkor csak a karomban van fájdalom, így nikncs komoly bajom! – állapítom, meg majd fél kézzel felveszem a nadrágom, ami a széken pihent, de a pólóval már nem próbálkozok meg, így csak a pulóvert feldobom magamra. Elkezdek a korteremből ki menni, de ekkor elkapót egy ápoló.

- Hova készül fiatalember? – kedvesen kérdezi, miközben elállja az utam.

- Haza hogy felépüljek! – lépek fel ellene, amire ingatni kezdi a fejét.

- Nem maga itt marad és megy egyenesen vissza az ágyra, hogy elvégezzük a maradék vizsgálatokat! – komolyan mondja nekem miközben meg fogja a vállam és visszafordít a szóba felé.

- De nincs semmi bajom leszámítva azt, hogy egy bomba felrobbant mellettem. – komolytalanodok a nővel, aki a szemét forgatja és visszaültet az ágyra.

- Lehet, hogy szerinted csak ennyi, de a Fél hold szigetén voltál ahol egy földalatti laborban voltál, ami nem a leghigiénikusabb, terep egy tini szervezetének, akinek egy pókháló szerű sérülése van! – érvelni kezd, amire hagyom neki, hogy dolgozón. – Amúgy is kint van a váróban egy csapat arra várva, hogy ne lógj meg! - kuncogja, nekem miközben leveszi a kötésem.

- Azok az idióták! – boldogan mondom, magamnak miközben a bal kezemmel eltakarom az arcom, hisz jól esik amit csinálnak értem. A nővér egy idő után abba hagyta a munkát és egyedül hagyott a szobában. Felveszem, a pulóverem majd lassan ki megyek a váróba, ahol tényleg fogadót a csapat. – Sziasztok, srácok! – üdvözlöm őket, amire felnéznek rám és elmosolyodnak.

- Jól vagy Hablaty? – aggódva kérdezi tőlem, amire elmosolyodok, és meg rázom a fejem.

- Nem, de legalább tudok járni! – utalok a múltkori balesetemre.

- Lassan kedvezményt kéne kérnetek arra, hogy minden küldetés után itt köttök ki. – pimaszkodik Takonypóc, amire nevetni kezdtem.

- Lehet! Amúgy Asztrid voltál már ellenőrzésen? – kérdezem tőle egyből, amikor eszembe jutót a sebbe.

- Még nem, de akkor elmegyek addig, amíg itt vagyunk. – egyezik, bele a társam majd lassan fel kell a helyéről és mellém lép.

- Halvér hol van Fogatlan? – kérdezem egyből a barátomtól, aki mosolyogva néz rám.

- Az arénában van Bélhangos felügyelete alatt, és azt hiszem, hogy most gyakorolja a repülést. – meséli nekem, amire elmosolyodok.

- Rendben, köszönöm, srácok hogy itt vagytok, de azt hiszem ideje mennetek haza, hogy végre pihenjetek a saját ágyatokban! – szólok, rájuk miközben észreveszem a sáros cipőt és szakadt pólókat. – Nem szólok kétszer nektek! – követelem tőlük, amire mindenki felállt és meg indult kifele, de közben lepacsizok velük.

- Hát akkor ketten maradtunk! – jegyzi meg Asztrid, amire már is felé fordulok és meg fogom a kezét.

- Igen, de mennyünk csak a kontrol vizsgálatra! – kedveskedek, neki miközben megyünk az ö orvosához, aki kicsit meg lepődőt, de mosolygót, mert mind nagyon szépen festünk. Én az ajtófélfának támaszkodtam és néztem a kinti orvosokat és nővéreket, akik az embereket látták el, míg én csak vigyázok rájuk, vagy is csak úgy teszek. Meddig lehet csak ezt csinálni? Hol ő, hol én sérülök meg, és még itt van ez a Borkos dolog. Túl sok minden történt velem az elmúlt időszakban. – mondom, magamnak miközben elmosolyodok. – Vigyáz, mit kívánsz! – emlékeztettem magam majd hátra sandítók és látom, hogy a társam épp felveszi a pólót, így visszafordulok feléjük. – Mi a helyzet vele doktorúr? – kíváncsian kérdezem tőle, amire felém fordul.