Change my world (JJK)

8. rész

A nap további részében igyekeztem a munkámra koncentrálni és nem gondolkodni. Szerencsére egész jól sikerült haladnom és már nagyrészt megvolt a borító, csak pár finomítás kellett hozzá. Sose voltam megelégedve a munkáimmal teljesen, de ez úgy éreztem nagyon jól passzol a fiúk stílusához és az eddigi borítóihoz amik voltak. David 4 órakor szólt, hogy neki el kell mennie egy tárgyalásra és felajánlotta, hogy hazaviszi, de nemet mondtam. A munkaidőm eleve 5-ig szólt és még szerettem volna dolgozni. Otthon csak kattogtam volna, így megkértem, hogy magyarázza el, hogy jutok haza és miután lejegyzeteltem nagy nehezen belement, hogy egyedül induljak el. Persze a lelkemre kötötte, hogy hívjam fel vagy írjak neki ha hazaért, mert frászban lesz addig. Megnyugtattam, hogy ha Londonban nem tévedtem el soha, akkor Szöul se fog kifogni rajtam.

Végül kicsit sikerült tovább dolgoznom és este 6-kor még az asztalomnál szürcsöltem a kávémat. Tudom ártalmas későn inni, de akkor jól esett. Ráadásul felvérteztem magam a kinti hideg ellen és ahogy elnéztem a hó is esni kezdett. Épp lementettem a munkámat amikor kintről zaj ütötte meg a fülemet. Kíváncsian léptem ki az ajtón amikor Jiminnel és J-Hope-al találtam szemben magam. Kérdőn néztem a két fiúra, hogy mégis mit keresnek ott még olyankor.

- Hát ti? -kérdeztem meglepetten

- Láttuk, hogy fény szűrődik ki azt hittük David dolgozik megint sokáig. De nem gondoltuk, hogy te vagy itt. -mondta Hobi

- David 4 órakor elment, mert tárgyalásra kellett mennie. -magyaráztam összehúzva magamon a pulcsimat

- De akkor te hogy mész haza? -kérdezte Jimin

- Volt olyan kedves és elmagyarázta, hogy jutok haza. -emeltem fel a papírt amire jegyzeteltem

- Mi? Te ilyen későn egyedül akarsz elindulni haza? -lepődött meg J-Hope

- Igen, miért? Londonban is volt, hogy sokáig voltam gyakorlaton. Ha ott nem vesztem el itt se fogok. -biztosítottam őket

- Kizárt, hogy hagyjam, hogy egyedül menj! -erősködött Jimin

- Ne aggódj, nem lesz bajom. Menjetek csak nyugodtan haza. -tereltem őket kifele

- Nem! Megvárunk és eljössz velünk. -álltak meg

- Mégis hogy gondoltad ezt? Leültök az ajtó elé vagy mi? -kérdeztem

- Akár -mondták és leültek szembe a fal tövébe

- Ugye csak vicceltek? -fogtam a fejem

- Teljesen komolyan gondoljuk. -vigyorogtak

- Istenem. Meg vagyok veletek áldva. -masszíroztam az orrnyergem

- Az biztos, még két ilyen jó testőröd sose lesz. -bólogattak

- Nem hiányoztok ti valahonnan? Próba vagy valami? -próbálkoztam

- A többiek lent próbálnak, de mi már ellógtunk. -magyarázta Jimin

- Feladom. Nem hagyom, hogy itt üljetek a földön. Lementek mindent és mehetünk. -adtam meg magam

- Megvárunk. -kiáltottak utánam

- Azt gondoltam. -hagytam rájuk

Összepakoltam az asztalon, bepakoltam a táskámba és elindultam vissza a két fiúhoz.

- Mehetünk -álltam meg előttük

- Szuper! Gyere menjünk le a fiúkhoz indult meg Jimin

- Mi? -kérdeztem