Ennek hallatára Wanda félrenyelt, köhögött, majd szinte visszaköpte a falatot. Elfehéredett arccal nézett fel.
- Ezt nem mondhatod komolyan! A palotába? Ráadásul úgy, hogy még arra is figyeljek, hogy neki nehogy véletlenül baja essen?
- Igen - felelte teljesen nyugodtan Árnyék tata.
- Egyáltalán mi kell neked onnan?
- A hercegnő származási iratai.
- Most volt elég! - Wanda letette a tányért, járkálni kezdett, a hajába túrt. - Kész, vége. Keresek valami becsületes munkát.
- Egy napig nem bírnád ki.
- Miről van szó? - kérdeztem. Kezdtem határozottan unni, hogy semmit nem értek.
Wanda nagyot sóhajtott mielőtt válaszolt volna, de Árnyék tata beelőzte, amivel kiérdemelt egy gyilkos pillantást a lánytól.
- A származásod bizonyításáról. Mint jól tudod, mindenkinek készítenek iratokat a születésekor, amit csak ő maga tud előhívni, mivel ujjlenyomattal vannak biztosítva.
- Persze, hogy tudom, én is próbáltam, de...
- De úgy tűnt te vagy a szabályt erősítő kivétel, a hiba a rendszerben. Egyetlenegy irat van, amit előbb kell előkeresni, és utána lehet csak feloldani. Méghozzá a hercegnő iratai. A tieid.
- De,mégis hogyan?
- Nem lehet tudni - szállt be Wanda is a magyarázásba. - Talán valamelyik szülőd, vagy nem tudom. Akkortájt kezdtek el erről is beszélni, amikor felkapott lett a pletyka, miszerint van egy lánya az előző királynőnek.
- És ez a palotában van?
- Igen. Történetesen biztos forrásból tudom, hogy amikor erről a király tudomást szerzett, mindent megpróbáltak, hogy feltörjék, de túl jó a rendszere.
- És ezt kéne megszereznünk?
- Még mindig nem értek egyet azzal, hogy te is gyere - morogta. - Túlértékeled a képességeimet - fordult Árnyék tatához.
- Ezért kellett a térkép is. Ha azt megszerezted...
- Akkor egyedül voltam, és tudtam használni... - Hirtelen elhallgatott, a férfi gyorsan kisegítette.
- Ha bejuttok és megszerzitek, pár másodperc, nem kell több.
- Ja, igazad van. Kiderül, hogy ő a hercegnő, és nyilván lerakják a fegyvert ahelyett, hogy még inkább le akarnának kaszabolni. Ez a te fejedben hogy áll össze?
- Ha bizonyítjátok, hogy ki ő, onnantól a testőrség mellettetek áll. - Látta, hogy Wanda közbe akar vágni, ezért gyorsan folytatta. - Most legyen elég annyi, hogy így lesz. Nincs sok időnk, mihamarabb lépnetek kell. Holnap indultok, nekem azonban már ma mennem kell.
- Miért már holnap? - tudakoltam, egyidejűleg Wanda kérdésével.
- Hova mész?
- Minél kevesebb időt adunk nekik a felkészülésre, annál jobb. Mivel megszöktettünk téged, a király egész biztosan sejti, hogy valami közöd van ehhez az egészhez. Nekem pedig vissza kell térnem a Tropekára. Összeszedem, akit találok a csapatból, megnézem, hogy megtalálták-e egyáltalán a bázist.
- Nem tudsz te is reggel indulni? - kérdeztem reménykedve, mivel semmi kedvem nem volt egy ennyire ellenszenves, elutasító lánnyal kettesben maradni.
Kedvesen rámmosolygott ugyan, de határozott maradt.
- Sajnálom, nem maradhatok. Wanda, mondj el neki mindent, ami fontos lehet.
A lány hitetlenkedve megrázta fekete tincseit. - Mindent? Biztos? - most először mintha bizonytalanság villant volna az arcán. Árnyék tata bólintására összepréselte a száját, de nem lázadozott. - Egyél valamit, mielőtt elmész! - mondta végül. Úgy éreztem, csak az időt akarja húzni, de akárhogy is, jó ötlet volt.
Nem sokkal később a nappalihoz hasonlóan rendetlen konyhában ültük körül az asztalt. Wanda a hűtőből zöldségeket rámolt elő, valami sajtot, ilyesmit. Kenyeret is vágott, majd egyszerűen felült az egyetlen üres konyhapultra. Csendben ettünk, elgondolkoztam, mikor is ettem utoljára. Sajnos mindig is rossz szokásom volt, hogy hajlamos vagyok megfeledkezni, hogy nem vagyok képes fotoszintetizálni. Végül eszembe jutott, hogy hajnalban, vagy még éjszaka, amikor a bázison összedobtam a legszükségesebbeket, akkor bekaptam pár falatot.
Árnyék tata és Wanda közben halkan beszélgetni kezdtek, eleinte a palotába bejutásról, majd valami egészen másra terelődött a szó. Nem hallottam belőle szinte semmit, de meglepő volt látni, ahogy Wanda addig zárkózott, gúnyos arcán halvány mosoly derengett fel. Nem tartott sokáig, de ettől függetlenül jó volt látni, hogy neki is vannak érzelmei.
Egy pillanatra összeráncoltam a szemöldököm, ahogy beleharaptam a sajtba, majd teljesen ellazultam, ahogy szétáradt az íz a számban.
- Ez kecskesajt, ugye? - kérdeztem szélesen mosolyogva a fekete hajú lányt, aki erre zavartan nézett rám.
- Igen? - kérdő hangsúlyával éreztette, hogy ötlete sincs, miért okoz ez nekem ekkora örömet, majd vállat vonva elfordult, mint akit tulajdonképpen nem is érdekel.
Nekem azonban eszembe jutott, amikor egyszer gyerekkoromban elmentünk piknikezni. Ritka nap volt az, amikor egyszerű családként viselkedtünk. Nem volt kifejezetten hosszú sem, mert nevelőszüleimnek este már dolga volt valahol, de mégis, egész idő alatt remekül éreztük magunkat. Aznap ettem legutóbb kecskesajtot, és ez mély benyomást tett rám. Nem ízlett különösebben, ezért inkább észrevétlenül eldugtam a mögöttem lévő bokorba. Nem tudom, meddig ültem ott a gondolataimba mélyedve, amikor halk (vagy nem annyira halk) köhintést hallottam.
Zavartan felnéztem, és Wanda figyelő tekintetét láttam.
- Csak érdeklődni akartam, hogy sokáig ülsz-e még ott magad elé meredve, vagy esetleg el akarsz köszönni.
- Kitől? - Teátrálisat sóhajtott, majd Árnyék tata felé bökött. - Ó, tényleg.
- Még néhány dolog. Hercegnő, kérlek a titkos bejáraton távozz holnap, hogy a lehető legkevesebben lássanak meg. - Bólintással nyugtáztam, mire Wanda felé fordult. - Hoztam neked egy új parókát - mondta, majd egy vörös darabot halászott elő. A lány némi morgás kíséretében vette át, majd gyakorlott mozdulatokkal kezdte elrejteni alatta fekete tincseit. A vörös színtől éles, zöld szeme különösképp megszelídült, kedvesebbnek látszott. Amikor észrevette, hogy őt nézem, gyorsan lekapta.
- Muszáj mindent elmondanom? - kérdezte reménykedve, majd a határozott biccentés után dühösen fújt egyet, majd emelt hangon kezdett hadarni. - És mégis, mondd már el, hogy vezessem fel? Szia, Wanda vagyok, és természetfeletti erőm van?
Sziasztok! Mik ki nem derülnek, nem igaz? A story tetőpontja rohamosan közeledik, és még mindig újabb és újabb titkok derülnek ki. Azért ez megmagyaráz pár dolgot a térkép megszerzésével kapcsolatban, ugye?
Sietek a következővel: Narissza
YOU ARE READING
A Négy bolygó hercegnője /Befejezett/
FantasyA négy bolygó birodalmát zsarnok király irányítja. Az emberek közül legtöbben éheznek és nyomorban élnek, mióta közel húsz éve az előző uralkodó tragikus kimenetelű balesetet szenvedett. Azonban pletykák kapnak szárnyra. Valóban meghalt? Mi van, ha...