Woman Like Me (Lewis Hamilton ff.)

2.

Másnap reggel sokkal boldogabban keltem fel. Gyorsan összeszedtem magamat,felvettem egy rózsaszín testhez simuló ruhát,egy farmerdzsekit és egy fekete magassarkút. Felvittem egy kevés sminket az arcomra,beledobáltam a táskámban pár dolgot. Mielőtt leindultam volna a hotel éttermébe benéztem Charles szobájába, aki még az igazak álmát aludta. Ahogy beléptem az étterembe egy rahedli férfi szempár szegeződött rám. Valaki nem tulajdonított nagy jelentőséget nekem,de voltak olyanok is akik konkrétan felfaltak a szemükkel. A tömegen pásztáztam amikor ausztrál barátom hevesen elkezdett integetni felém.

-Boldogsággal teli jó reggelt mindenkinek!-köszöntöttem az asztalnál ülő pilótákat. Daniel boldogan tömte magába reggelijét, Max barátnőjével beszélt telefonon, Sebastian a kávéjával nézett végig a tömegen,Pierre pedig könyvet olvasott.

-Jó reggelt Victoria!-köszöntött egyszerre Daniel és Seb. Max csak intett egyet és tovább folytatta a társagását barátnőjével, Pierre pedig érdeklődve összecsukta a könyvét.

-Hölgyem mit hozhatok önnek?-lépett hirtelen mellém egy pincér.

-Egy lattet kérnék.-néztem fel a férfire mosolyogva, aki a rendelésemmel elment.

-Te vagy az első ember akihez idejött egy pincér megkérdezni,hogy mit akarunk.-jegyezte meg döbbenten Sebastian.

-Nekem összecserélték a kávémat máséval.-motyogta Pierre.

-Hát ez van fiúk.-tártam szét karjaimat amolyan ez van stílusban.

-Sajnálom a tegnapit Vic. Tudom,hogy mennyire utálod az ilyeneket.-érintette meg a kezem az ausztrál.

-Nem gond. Rólad tudom te nem mondanál ilyet egy lánynak.-feleltem és letették elém a kávémat.

-Ne gondold azt,hogy ő is ilyen. Csak szórakozott.-vágta rá Danny.

-Nekem az az 5 perc amit vele töltöttem elég volt arra,hogy megállapítsam,hogy milyen ember.-emeltem fel az államat dühösen.

-Tényleg Vic-nek akarod megmagyarázni?-nevetett fel Sebastian.

-Reménytelen eset.-szólt közbe Pierre.

-Egyébként ilyen gyorsan elterjedt,hogy mi volt tegnap?-kérdeztem értetlenül,hisz nem vertem nagy dobra Lewisszal való találkozásomat.

-Itt gyorsan terjednek a pletykák.-támaszkodott szórakozott arccal Seb.-Jobb lesz, ha felkészülsz nővérke.

-Én készen állok Sebyke.-támaszkodtam én is az asztalra.

-Ne hívj így, utálom a Sebykét.-nevetett fel a német, én pedig elmosolyodtam.

-Vic jössz a buliba?-lépett be beszélgetésünkbe Max.

-Milyen buliba?-néztem az előttem ülő pilótákra.

-Megünnepeljük a szezon kezdetét.-felelte a holland.-Na?

-Én benne vagyok.-vontam meg a vállát.

-Ez az én barátom.-ölelte át boldogan a vállamat,de azonnal elengedte,amin meglepődtem. Értetlenül hátrafordultam,hogy mi vagy ki miatt tette ezt amikor megláttam Lewist.-Egy őrült bulit fogunk csapni.-nevetett fel hangosan az ausztrál.

-Úgyis megakartam kóstolni az ausztrál italokat.-mondtam és hirtelen felindulásból megérintettem Daniel vállát. Victoria te normális vagy? Nem érzel Lewis Hamilton iránt semmit,de mégis olyan dolgokat teszel amivel féltékennyé teheted. -Na,de én megyek,még beszélnem kell Charlesszal.-álltam fel az asztaltól és elindultam a szobánk felé.