Woman Like Me (Lewis Hamilton ff.)

14.

A hazai nagydíjnak mindig van egy különleges hangulata. Olyan helyen van ahol otthonosan mozogsz,sokkal több ismerős arcot látsz,mint más helyszínen és még több nyilvános eseményed van. Hah,csak nem nekem. Amíg az én öcsikém végig járta az összes helyet ahova bejuttattam, én vagy filmet néztem vagy a teraszon relaxáltam.

Mivel kihagytam egy hétvégét ezért számítottam arra,hogy sokan megfogják kérdezni,hogy hol voltam. Na,de ennyi érdeklődésre nem számítottam. Kimi azt hitte,hogy meghaltam már, Lando és Carlos beráncigáltak a bokszukba egy pizzára hisz annyira hiányoltak. Alex egy életnagyságú bábút akart rólam készíteni,mondván hiányolta az idegesítő arcomat. Daniel annyira megölelgetett,hogy alig kaptam levegőt. Persze addig ölelgetett, amíg meg nem jelent a barátnője.

-Örülök kettőtöknek.-néztem mosolyogva az előttem álló párra.

-Jaj,kösz Vic.-felelte meghatódottan Emily,Daniel pedig elnevette magát barátnője reakcióján.

-Olyan cuki vagy.-ölelte magához a lányt én pedig őszinte mosollyal figyeltem őket.-Itt van a hódolód.-pillantott rám az ausztrál én pedig azonnal tudtam kire gondol. Nevetve megforgattam a szemeimet,majd hátra pillantottam ahol Lewis éppen a telefonjával babrált,majd pár másodperccel később rezzent a telefonom.

Kint leszel a pályán?

Halványan elmosolyodtam az üzeneten majd,elkezdtem a britnek integetni, aki ahogy meglátott még nagyobb lett a mosoly az arcán.

-A kis szerelmes.-hallottam meg Emily hangját, én pedig egy csúnya pillantást küldtem felé.

-Sziasztok!-jelent meg mellettünk egy laza félmosoly kíséretében a pilóta,majd kezet fogott pilóta társával.-Örülök,hogy megismerhetlek,Daniel sokat mesélt rólad.-kezet fogott jó barátnőmmel,majd a végén rám pillantott.

-És én nem kapok semmit sem?!-játszottam meg a sértődöttet. Lewis nevetve megrázta a fejét,majd magához ölelt amitől a boldogság szaladgált a vénáimban.

-Jó újra látni. - súgta a fülembe Lewis, én pedig halványan elmosolyodtam. Miután elváltunk egymástól talán egy árnyalattal pirosabb arccal néztem Emilyre. Lehet, hogy olyan piros volt az arcom mint egy Ferrari. Miközben a két pilóta jót elbeszélgetett egymással addig én Emilyvel tartottam a szemkontaktust, aki csak annyit üzent a szemével

Ne hazudj! Fülig szerelmes vagy belé!

-V, te merre mész? - Lewis hangja zökkentett ki.

-Még mindig a Ferrarinál vagyok. - feleltem mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

-Még. - jegyezte meg én pedig megforgattam a szemeimet és együtt elindultunk. - És hogy van a nagypapád? - kérdezte a brit, majd a fülem mögé kotortam egy tincset.

-Szíve szerint már itt szurkolt volna Charlesnak, de jobbnak láttuk ha otthon marad.-meséltem,majd a mellettem sétáló pilóta elnevette magát.

-Akkor már nincs nagy baj.-pillantott.

-Szerinte nincsen,de én ezt addig nem mondom amíg minden lelete nem lesz tökéletes.-magyaráztam,majd folytattam.-És te,hogy vagy?-kérdeztem,hisz tudom,hogy nincs egyszerű hete.

-Megvagyok.-mosolygott rám,de valahogy most nem volt annyira meggyőző az a mosoly.-Van valami programod,holnap estére?-tért át azonnal egy másik témára én pedig érdeklődve pillantottam rá.

-Mit érdekel az téged Hamilton?-álltam meg,majd a pilóta velem szembe fordult.

-Lenne egy jótékonysági est, csak egy kis probléma van vele. Kellene egy kísérő.-tette zsebre a kezét a brit. Ha úgy nézzük randira hívott. Nyugalom Victoria.