Woman Like Me (Lewis Hamilton ff.)

41.

-V, mennünk kellene. - sóhajtott Lewis, miközben a fejemet simogatta. Nagyon ritka pillanatok közé tartozik az, amikor egyáltalán nem vagyok kész reggel. Most igazából annyira fáradt voltam, hogy még az ágyból sem tudtam kikelni.

-Hagyjál! - löktem el a kezét a fejemről és magamra húztam a takarót.

-Édes, elfogok késni a megbeszélésemről. - szólalt meg rosszallóan Lew.

-Teljesen megszokták már, hogy mindig késel. - vágtam rá pimaszul.

-Komolyan mondom nem tudom mikor vagy bunkóbb? Ha fáradt vagy, vagy ha éhes vagy? - felelte a brit, én pedig halványan elmosolyodtam.

-Tudod te pontosan. - ültem fel az ágyra, majd egy apró csókot nyomtam a férfi szájára. Nagyot sóhajtva kikeltem az ágyból, de miután pár lépést megtettem azonnal Lewis karjai között találtam magam. Nem azért, mert ilyen rövid idő elteltével már el is kezdtem hiányolni, hanem, mert megszédültem. Szerencsére, hogy mögöttem volt, mert a végén még óriásit tanyáltam volna.

-Jól vagy V? - kérdezte aggódva Hamilton és azonnal a fejemre tette a kezét.

-Persze. - bólintottam határozottan, bár nem voltam annyira biztos benne. Végül nagyon nehezen összeszedtem magamat és ténylegesen elindultunk.

-Ha nem érzed jól magad akkor inkább maradj a szállodába. - pillantott rám Lewis a liftben állva.

-Minden a legnagyobb rendben, de a biztonság érdekében inkább állandóan ölelj, nehogy megint legyen valami. - jegyeztem meg halvány mosollyal az arcomon.

-Rendben. - jegyezte meg halkan, de nem volt annyira megnyugtató. - De, ha baj van tényleg szólj.

-Nem vagyok a gyereked. - forgattam meg a szemeimet, majd kiléptünk a felvonóból és kézen fogva beléptünk az étterembe.

-Jó reggelt mindenkinek! - ültem le Emily és Olivia mellé, majd a fejemet az asztalra támasztottam.

-Minden rendben? - simította meg a hátamat Oli.

-Persze, csak fáradt vagyok. - legyintettem és inkább feltámaszkodtam.

-Mitől? - kérdezte érdeklődve Carlos.

-Biztos játszadoztak az éjszaka. - szólt közbe óriási mosollyal az arcán Daniel.

-Vagy lehet, hogy áthallatszódott az éneklésem hozzájuk? - gondolkodott hangosan Lando.

-Haver, azt az egész hotel hallotta. - jegyezte meg Pierre.

-Danny értékelném, ha nem foglalkoznál ennyire a magánéletemmel. - fordultam az ausztrál felé. - Lando én egyáltalán nem hallottam az éneklésedet. Egyszerűen fáradt vagyok, még aludni szeretnék.

-Ez eléggé fura. Lenni kellene valaminek, ami miatt ennyire fáradt vagy.  - húzta el a száját Emily.

-Biztos terhes vagy. - jegyezte meg halvány mosollyal az arcán Sebastian.

-Dehogy! - forgattam meg a szemeimet.

-Uuu, egy F1-s baba! Olyan király lenne! - ujjongott Alex.

-Gondolj bele, milyen cuki kis fürtöcskéi lennének! Kellene már egy pici Hamilton! - kiáltotta teli szájjal Lando.

-Kösz, ezzel most nagyon sokat segítettél. - pillantottam mérgesen a németre.

-Ha jól tudom akkor a kimerültség a terhesség egyik jele. - gondolkodott hangosan Danny.

-Miről van szó? - ült le mellém Lewis és egy kávét tett le elém.

-Vic terhes! - mondta boldogan Lando.