Másnap már kora reggel fent voltam. Készültem a távozásomra. Egy percet se akartam tovább bent maradni.
Lesétáltam az örökké valóságnak tűnő folyosókat, majd elmentem a kijárathoz.
Azt se tudtam hogy merre mikor hogyan mivan, ezért leültem a legközelebb lévő padra.
-Hé, kedvesem! -kiáltott valaki
Fejemet elemeltem a padlóról majd felfelé néztem.
Ahogy megláttam a vöröslő szemeit, rögtön kiugrott a szívem a helyéről.
Egyből tudtam hogy ki is magasodik felém.
-Csak nem a szerény személyemet vártad? -csábos mosoly ült ki az arcára -Nos, itt vagyok. Mehetünk is -Kijelentése után felemelt, majd a karjaiba vett.
Elkezdtem vadul kapálózni. Hova a fenébe akar ez vinni engem?!
-Mégis mit képzelsz te magadról?! Tegyél le! -parancsoltam rá de meg se rebbent
-Ejnye, de megeredt a nyelved. Ennyire szükséges lenne, hogy elhallgattassalak? -felhúzta a szemöldökét
Csöndben maradtam. Még nem ismertem ki őt eléggé. Sőt, semennyire. Ki tudja mit csinálna velem.
-Amúgy meg volt egy egyezségünk. Nem emlékszel? -mosolya elhalványult -Én akár az Isten kiszabadítalak téged a pokolból, ám nem ingyen.
-Hogy érted azt hogy nem ingyen? -meredten néztem rá
-Haha! -nevetett fel -Hát neked még soha nem tanította meg senki, hogy semmi sincs ingyen? Egyértelműen kérni fogok valamit a kijuttatásodért -
Miközben beszélt lerakott a karjaiból, majd élesen a szemeimbe véste a tekintetét, idegörlő mosolyát nem nélkülözve.
Mégis mit akarhat tőlem egy ilyen alak? Nincsen semmim. Akkor ez azt jelenti hogy itt fog hagyni? Vagy a későbbiekben törlesztenem kell?
-M-mit szeretnél..? -Kérdeztem meg félve
A fiú szemei elsötétültek. Közelebb hajolt hozzám, majd két kezével közre fogta az arcomat.
-Az életedet
ESTÁS LEYENDO
✖Nem utoljára láttuk egymást✖
Terror-Akkor írtam alá a halálos ítéletemet, amikor megismertelek! -fakadtam ki -Tévedsz -hajolt közel hozzám -Már akkor, amikor belém estél. #1 in horror [2020. 04. 16.] #1 in romance [2020. 10. 27.] ✖Ha bármi hozzáfűzni valód van a könyvhöz, kérlek segí...
