Teljesen összeállt a kép. Nem tudtam hogy most sírjak-e vagy nevessek. Nekem túl sok volt ez a kettő hét.
-Te..te juttattál el engem a nevelő intézetbe -kezdtek megeredni a könnyeim - Te akartál engem megölni...ÉRTED?! MEGÖLNI! -sírva kiabáltam
Ace lefogta a hadonászó kezeimet, viszont én teljes erőmből kitéptem a szorításából.
-Hazudtál nekem...JÁTSZOTTÁL VELEM, ACE!
-Kibaszottul nem játszottam veled Skylar! És most már jobb lenne ha befognád a pofádat mert-..
-MERT AKKOR MI LESZ?! -üvöltöttem - MEGVERSZ? VAGY NETÁN KICSINÁLSZ ENGEM MERT EGY CAFKA VAGYOK, NEM IGAZ?!
Ace megindult felém, majd a falhoz vágott. Próbált odaszorítani, viszont én foggal körömmel tiltakoztam. Ahogy csak tudtam ellöktem magamtól újra és újra
-TEDD MEG ACE, ÖLJ MEG! ÖLJ MEG ÉS AKKOR MÁR NEM KELL TÖBBÉ FENYEGETNED EZZEL!
Láttam ahogy elsötétülnek a vérvörös szemei. Fejét lehajtja, majd teljes erőből a falhoz szorít a remegő kezeivel.
-KUSSOLJ, SKYLAR! KUSSOLJ! -üvöltött most már ő is
-MI LETT A „kislánnyal”, HM?! ACE... TÖNKRE TETTÉL MINDEN..-
Nem tudtam befejezni a mondatomat.
Megragadta az államat, és teljesen magához húzott. Mielőtt ellenkezhettem volna bármilyen formában, az ajkai már az enyémeken voltak.
Súlyos szavaimat elfojtotta ezzel az egyetlen, mégis váratlan mozdulatával, amivel megdermesztette a bennem csörgedező felhevült véremet.
ESTÁS LEYENDO
✖Nem utoljára láttuk egymást✖
Terror-Akkor írtam alá a halálos ítéletemet, amikor megismertelek! -fakadtam ki -Tévedsz -hajolt közel hozzám -Már akkor, amikor belém estél. #1 in horror [2020. 04. 16.] #1 in romance [2020. 10. 27.] ✖Ha bármi hozzáfűzni valód van a könyvhöz, kérlek segí...
