Mark Tuan a testvérem?! (GOT7) |Átírás Alatt|

Rózsaszín köd~

-Lulu szemszöge-

Ezután párokba vergődtünk. Meglepő véletlen... Akarom mondani a sors miatt, nyilván JB lett a párom. Először egy barátságosabb lövöldözős, harcolós játékhoz ültünk le, ahol lealáztam az idősebbet. Még néhány helyre beültünk, ami nekem nem nagyon nyerte el a tetszésem. Viszont a nyereményjátékok annál inkább. Nem szabadott volna beengedni engem oda. Megláttam egy nagyon aranyos Dino plüsst.

Nekem. Kell.

Ennyi ment végig az agyamon. Konkrétan odaszaladtam, hogy közelebbről is meglessem a kis állatkát. Bedobtam az érmét és játszani kezdtem. Mégha kijött volna. Lassan az összes érmémet eljátszottam mikor odajött a Leader, hogy segítsen. Néhány próbálkozás után sikerült kiszedni a plüsst. Az idősebb nyakába ugrottam, és nem győztem megköszönni. Majd a Dinoval a kezembe sétáltunk visszafelé. Egyszer hirtelen megáll a Leader, ami engem is megállásra kényszerít.

-Lulu-yaaaa~ Lenne kedved eljönni velem vacsorázni?-kérdezte JB.

-Persze!-mondtam, majd többieket otthagyva léptünk ki a teremből. Egy barátságos kis étterembe léptünk be, ahol aztán kiválaszottuk, hogy mit együnk. Eközben egy szót sem szóltunk. Egymás szemét bogarásztuk, és egyre jobban beterített minket a rózsaszín köd. Nem nagyon éreztem eddig ilyet, de nagyon is tudtam, hogy mi ez. Forr köztünk a levegő... Szerelembe estünk... Kihozták az ételeket, amit eléggé gyorsan elfogyasztottunk. Majd JB megragadta karom, és kihúzott az étteremből, egy sötétebb, eldugottabb zugba. Lassan közeledett felém, mikor összeértek volna ajkaink, felüvöltöttek. Kedves, szeretett bandánk volt az.

-Majd a Dormban folytatjuk.-mondta, majd kacsintott egyet, és elindult a jómadarak irányába. Én pedig lefagyva követtem őt. Óráknak tűnő percek teltek csöndben, míg a dormhoz nem érkeztünk. Leader csuklómra fogott majd behúzott szobájába, ahol becsukta az ajtót. Levette pulcsiját, és elém lépett.

-Hol is fejeztük be?-Játszotta magát, mintha nem tudná.
-Ah, megvan!-mutatott fel, majd lassan felém hajolt. Lassan mozgatta párnácskáit, én pedig bizonytalanul viszonoztam. Nem volt hosszú csók, de minden érzelmünk benne áramlott. Lassan távolodtunk egymástól, és csak bámultunk egymás szemébe. Percek múlva Jaebum törte meg a csendet.

-Lulu-yaaa~ Lennél a barátnőm?-nézett rám boci szemekkel. Bólintottam egyet. Hatalmas ölelésbe vontuk egymást. Ezek után átöltöztünk, és elfeküdtünk, én JB mellkasán, míg ő a hajamat piszkálja.

-Tudod Lulu, nagyon rég óta vártam már ezt a pillanatot, mikor Mark mesélt rólad, már akkor tudtam, hogy lesz itt valami. Rengeteg közös szál van bennünk, és mikor először találkoztunk, teljesen felborult az életem. Jobb irányba indult, és most itt tartunk... Én vagyok jelenleg a világ legboldogabb embere! Ezt csak neked köszönhetem, és remélem te is ugyan így vagy ezzel.

-Hasonló érzéseim voltak és vannak nekem is. Mikor még fanként ültem, és néztem a leírásokat, már akkor láttam mind azt a rengeteg közöst, amit te is. Emiatt féltem is, mivel csak egy fan voltam. Aztán ideköltöztem, és igazán megismertelek titeket... Elmondhatatlanul hálás vagyok. Mint neked, mint a többieknek.  Hatalmas fordulatot vett az életem, a legjobb irány felé haladva...-fejeztem be mondandómat, majd egymást ölelve aludtunk el.

---------------
VÉGE

Úristen, hát idáig is elértünk. Ez volt az első olyan könyv, amit sikerült befejeznem. Majdnem egy év alatt elértem a 6K megtekintést, amiért nagyon, nagyon, nagyon hálás vagyok! Illetve az 500 Vote-ot is! Lehet ez a szám több embernek meg se kottyan, de nekem nagyon sokat jelent! Köszönöm, hogy itt voltatok velem, és remélem a többi könyvem is tetszeni fog! <3