Érintés (Yoonmin ff)

20.

~Írói szemszög~
Jimin elég ritkán tudta meglátogatni Yoongi-t a szülei szigora miatt, de elég kitartóan harcolt azért, hogy legalább hónaponta egyszer láthassa szerelmét. Yoongi persze többször akarta látni Jimin-t ezért Taehyung-gal azon voltak, hogy hozzá szokhasson az emberekhez és a forgalomhoz. Nem ment könnyen a két barátnak, ezért voltak fennakadások is és már lassan feladták volna, ha Yoongi nem emlékeztette volna arra magát, hogy igenis Jimin-ért megéri megtenni.
Sikerrel járt és az első utazásánál Taehyung-gal az oldalán utazott Jimin-hez, aki nagyon büszke volt párjára.
Jimin és Yoongi másfél évet töltöttek az ingázással a két város között, ami sokszor okozott vitát kettőjük között, de végül sikerült megbékélniük, Taehyung segítségével.
A két szerelmest Taehyung úgy terelte, mint a báránykáit a földeken és sokszor ő volt a lelkiszemetes mindkét fél számára és a tanácsokat adó személy is.
Sok mindent köszömhetnek ketten legjobb barátjuknak.

Már jóval nyár elején járunk. Yoongi, Jimin és Taehyung elballagtak az iskolából és nagyban készülnek az egyetemre. Mondani sem kell, hogy mind a hárman ugyanazt az egyetemet választották, de más szakokat. Yoongi a zene mellett döntött. Mikor Jimin-t megismerte akkor kezdett el dalokat írni és rövid időn belül rájött arra, hogy ő zenével akar foglalkozni. Az utolsó középiskolai évében megtanult zongorázni és komponálni. Igazán szerette a zenét.
Jimin a tánc karra jelentkezett. Igazán tehetséges srác volt és a mozdulatai is elképesztőek voltak, amikor táncolt. A busan-i iskolát is ő választhatta és ő a tánciskola mellett döntött. Kihasználta azt a lehetőséget, ha már a szülei elszakították a szerelmétől és legjobb barátjától, akkor ő válasszon iskolát.
Taehyung a pszihológiát választotta. Nagyon jól értett a komoly dolgokhoz, mint azt gondolta és ha már a barátainak annyit tudott segíteni a kapcsolatuk alatt, akkor miért ne segíthetne több embernek?

A három srác most költözik be az egyetem kollégiumába és olyan szerencsések voltak, hogy egymás melletti szobát kaptak.
- Mi újság szomszéd? - viccelődött Taehyung Yoongi-ra pillantva.
- Ha volna sem mondanék semmit. - válaszolta a maga stílusában Yoongi és belépett a saját szobájába. Üres falak és szekrények fogadták, de ez hamarosan meg fog telni élettel.
Alig rakta le a holmiját az ágy mellé, már kopogtak is az ajtón.
- Mi van Taehyung? - kérdezi mérgesen, de meglepődött a párja láttán.
- Ennyire ne legyél mérges rá. - lépett el mellette Jimin gyengén megszorítva a vállát.
- Megérdemli. - csukta be az ajtót Yoongi. - Kellett neki jártatnia feleslegesen a száját.
- Ha én tettem volna, mit csinálsz? - kép közelebb Jimin és kezeit Yoongi derekán pihentette.
- Tarkón csaplak. - válaszolta Yoongi, Jimin elnevette magát.
- Ez az én szerelmem. - puszilta meg száját Jimin. - Még engem sem kímél.
- Meg kell nevelni valahogy. - sóhajtja Yoongi. - Rossz hatással volt rád Busan.
- Lehetséges. - mosolyodik el Jimin.

Ez után jobb, ha magára hagyjuk a gerlepárt pár órára és Taehyung-hoz nézünk be egy kicsit, aki éppen a ruháit pakolja be a szekrényébe.
Az ajtója felől érdekes hangokat hall , ezért feláll a földről és érdeklődve néz rá az előtte hajoló fiút, aki a kulccsal babrált.
- Oh, elnézést. - hajolt meg egy kicsit bocsánatot kérve Taehyung-tól.
- Semmi baj, de ez az én szobám. - mondja Taehyung határozottan.
- Nem tudod véletlenül merre van a 220-as szoba? - kérdezi az ismeretlen srác.
- Az a másik folyósó vége. - válaszolta Taehyung a helyes irányba mutatva.
- Köszönöm és sajnálom. - mosolygott rá a fiú és a táskáját felkapva elindult a folyósón.
- Megtudhatnám a neved?! - kiáltott utánna Taehyung.
- Namjoon. - válaszolta Namjoon neki, majd hozzátette. - Miért?
- Szerettem volna tudni, hogy ki akart bejönni a szobámba egy másik kulccsal.
- Ezt soha nem mosom le magamról. - ingatta meg fejét Namjoon.
- Csak akkor, ha meghívsz egy italra! - kiáltotta Taehyung.
- Rendben. - bólintott a fiú és otthagyta az ajtóban álldogáló Taehyung-ot.
Taehyung csak akkor vette észre, hogy nem beszéltek meg semmit, amikor a szobája padlóján ült. De megrázta fejét, hiszen Namjoon tudja hova kell menjen és ő is tudja az újonnan ismerősnek nevezhető fiú szobaszámát.

Vége

Hello!
Gyereknapra elhoztam az utolsó részt.
Remélem tetszett az egész könyv😊