Szerelemre hangolva (Kim TaeHyung FF.) - BEFEJEZETT

2. fejezet

/SaeRom/

Nagyon nem voltam meg elégedve a fogadtatással. Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem voltam felkészülve arra az eshetőségre, hogy a mobilom és a pénztárcám is tolvajlás áldozata lesz. Persze bíztam a rendőrségben, így annak ellenére, hogy ez a mogorva fazon totál ellenséges velem,vagy épp meglehet, hogy mindenkivel. Ugyan szerencsésnek mondhatom magam, mert a személyes irataim, a kottáim, illetve a megspórolt pénzem, ami elég sok készpénz, hála az okos kialakításának a bőröndömnek, még mindig megvolt, így nem fogok nagyon magam alatt lenni. Mondjuk alapvetően nem voltam olyan személy, aki egykönnyen letargiába esik. Én mindig mindent pozitív szemmel néztem, ez pedig TaeHyungnak sem ártott volna.

Kicsit sem volt szimpatikus számomra az új főbérlőm, de biztos megvolt az oka annak is, hogy ő ennyire... ilyen... Nem tudtam volna meg mondni, hogy pontosan milyen is, hiszen az első pillanattól kezdve érzem a sötét auráját, ami szöges ellentéte az enyémnek.

A szobámba vonulva megállapítottam, hogy erre is ráférne egy kis felújítás. Ugyanaz ágy újnak tűnt, meg volt takaróm, és párnám is, aminek szintén új illata volt. Vagyis vagy tervezhette, hogy ideköltöztet valakit, vagy épp valakivel tervezték, hogy ez a szoba akár gyerekszobaként is funkcionálhatna, de bármelyik is opcionális,úgy sem fog válaszolni a kérdéseimre. Azt persze nem mondtam,hogy nem is fogok megpróbálkozni ezzel.

A ruháim egy részét a földről kellett felszednem, így azokat a mosásba kellene tennem, így a holnapi rendőrségi kalandom után, elmegyek szépen bevásárolni,hogy legyen mindenem, például ágyneműm, meg mosószerem, illetve egyéb tisztálkodó eszközök. Arra sem számítottam, hogy esetleg megdob egy törülközővel, ám megdöbbenéssel észleltem, hogy van egy tiszta felakasztva a szekrényajtóra, így magamhoz ragadtam, hogy legalább egy gyors zuhanyt vegyek, bár csak azután indultam meg, amint hallattam, hogy a szomszéd szobában nagy a horkolás. Egy biztos, hogy a lakótársamnak nincs gondja az elalvással.

-

Fáradtan ébredtem fel másnapreggel, nagyon szokatlan volt az ágy, de a kávé illat szinte kihajított az ágyból. Mivel nem volt telefonom, karórát meg nem hoztam magammal, fogalmam sem volt arról, hogy mennyi is az idő, de amint sikeresen felöltöztem, valami kényelmesbe, kifelé indultam.Vissza pillantottam az ajtóból, és el döntöttem azt is, hogy kezdeni fogok valamit ezzel a komor hangulatú szobával, szerzek festéket, festek a falra virágokat, meg lepkéket, illetve a bútorokra is szerzek matricát, függönyt, meg néhány zöld növényt. Igazán hangulatosnak tűnt az elképzelésem, és már emiatt is teljes mértékben fellelkesültem.

TaeHyung kómás fejjel szürcsölgette a kávéját, én pedig ledobtam magam vele szembe.Az étkező asztalt, sem ártott volta lefesteni, de már egy alapos suvickolással is csodát lehetett volna tenni, pont úgy, mint a konyha többi részében. Sok munka várt volna rám, de ehhez az kell, hogy ez a mogorva flótás ne legyen a közelben.

– Kérhetek lakáskulcsot? – tértem a lényegre végül.

Nem válaszolt azonnal, csupán megitta a kávét, és a csészét hanyagul az asztalon hagyta.

– Legalább a mosogatótálcába rakhatnád azt a csészét – szóltam rá szigorúan.

– Nem vagy az anyám! – vágott vissza gonoszan.

– Még jó! – vontam meg a vállát. – Tehát, akkor? Adsz egy kulcsot, kérlek?

– Bocs a tegnapi miatt – szólalt meg hosszas hallgatás, és kutatás után, amit az előszobai szekrényben tett meg. – Tudod – pillantott rám kissé megtörten –, szokatlan számomra a lakótárs.