Dr.Strange lánya 2. kötet (Befejezett)

Az éjszaka, másnap és végűl áldás reám(??)

Ha meg akarod menteni őket, akkor áldozatot kell hoznod. Bár, tőlem sem különbözől tőlem, ugyan olyan hideg-vérű gyilkos vagy. Akárcsak én.-nevetett fel ördöen,amitől a hátamon is végig futott a hideg.
-Igen, meg akarom. Hisz Ők a családom...-mentem oda hozzá, és a fekete mágiától lángoló kezéhez
Készen állsz?-kérdezte egy fekete hajú, fekete szemű nő.
-Asgardért és a családomért? Bármikór...-bólintottam.
-Hát rendben.-jött oda. Majd a fejemhez tette kezét.
Éreztem, hogy az erőm vészesen fogy. A lábamon alig bírtam állni, le rogytam fájdalmasan a földre, de még mindíg szívta az erőm. A szemem kezdett fenn akadni, a fáradság lassan átveszi tőlem a hatalmat, a fájdalmam nőtt, és elkezdtem sikonyálni, de hagynom kellett, nem ellenkezhettem........

Ordítva kelltem fel. Arra pattant ki a szemem, kivert a hideg verejték, hogy sikonyálok, és a tárgyak lebegnek körülöttem. Én is lebegek, az ágy is. Minden.

Hirtelen ajtó csapódás, még mindíg sikonyálok. Gyors abbahagytam. Az ágy le esett, a tárgyak le hullottak, én az ágyra estem.
Az ajtót bezárták. Meg meredve fekszek oldallt fekve az ágyamba.
Valaki oda jön az ágyhoz. Le guggol az ágyhoz. Nem tudom kiaz, mert a szememet össze szorítom.
-Jól vagy?-kérdezi egy ismerős hang, de a sokktól fogalmam sincs kiaz. Az illető ki söpőr egy tincset az arcomból. A keze jég hideg.
Loki...
Mondtam magamba a felismerést. Mire az illető elkapta a kezét, és felpattant.
Kinyitottam a szemeim, és utána kaptam, majd le rántottam magam elé.
A szeme zölden világított, és az én zöldeimet nézte.
A kezét fogtam és a szemébe néztem. Ő is az enyéimbe.
-Jól vagy?-kérdezte meg egy idő után hüvösen.
Bólogadtam.
-Rendben. Akkor majd reggel elmeséled.-mondta hidegen. Fel állt, és kifelé indult.
-Maradj itt....-mondtam erőtlenűl.
Majd halvány mosoly közt megfordult, és vissza jött.
Az ágyamszéléhez ment és leűlt.
-Rendben, de nem maradok sokáig.-bólogadtam. De csak bámúltam magam elé. Nem tudtam el aludni.
Az a fekete tekintet bele égett a fejembe. Az a hűvős, fekete szem.

Loki a kezét óvatosan a fejemhez tette.
Mire hirtelen az álmom képei jelentek meg a fejembe.
Nem éreztem a külvilágot. Csak álmot, ahogy pörög a fejembe.
A szemem kipattant és felpattantam.
Loki kezei a számon, mert sikonyáltam.
Óvatosan a kezéhez nyúltam és le vettem a számról.
Loki ijedt tekintetét találtam magam elött, de nem sokáig.

Elfordultam,de a kezét még mindíg fogom, így Őt is magammal húzom.
A kezét,mint egy kispárnát ölelem.
A keze megfeszűl. Az ágy mögöttem besüpped.
A kéz a derekamra fonódik, és magához húz.
A hirtelen test érintkezéstől befeszülök, de Ő is, majd szép lassan megnyugszik és el lazúl.
Én még mindíg be vagyok feszűlve, és az érzéseimmel küszködöm. A fejem lángól, a testem az ölelésénél ég. Az érintése hideg, de felmelegít az ölelése.
A feje a nyakamhoz simúl.
A térdeimet felhúzom magamhoz.
A fejét óvatosan az arcomhoz csúsztatja.
Hideg leheletét érzem az arcomon, és jól esően kiráz a hideg.
Még közelebb húz magához, a melkhasa érintkezik a hátammal. A szív verésem felgyorsúl ennél is jobban.
-Nem lessz baj, itt leszek veled.-suttogta a fülembe, mire mégegyszer kirázzott a hideg.
Bólogatok, hogy megértettem.
A kezével ,amivel át ölel, rákulcsolja a kezemre.
Úgy érzem a szívem mindjárt kiugrik a helyéről, és abban reménykedek, hogy nem hallja meg ahogy dobog.
A hüvejk újjávval a kis újjamat simogatja.
Nagyot nyelek, és igyekszem nem rá figyelni, sem az álmomra, csak arra hogy el aludjak.
-Nyugi.-mondja a fülembe.
Majd elkezd kis köröket rajzolni a kézfejemre.
Az érintésétől kezdek le nyugodni, és a szemem nehezedik és szép lassan le csukódik...

Reggel olyan kényelmesen feküdtem, hogy nem is akartam felkellni.
Majd az agyamon átfutattam a tegnapi napot. Nem akartam kinyitni a szemem, mert fogalmam sem volt, hogy milyen pózban vagyok. De az biztos, hogy van valaki aladtam...
Mivan???? Mi-van?? Mitörtént este? Aladtam van? Mitörtént???
Gyorsan átgondoltam tegnap milyen pózban aludtam el, de nem tudtam ki következtetni, hogy ez, EZ HOGY TÖRTÉNHET MEG?!?
Ennyire kicsi lennék Lokihoz képest, hogy simán elfekszek rajta? Mégis mi a büdös francnak van ez? Mit csináltam este, hogy így ILYEN PÓZBAN FEKSZEM????
-Ma hajnal körűl megint elkezdtél lebegni, egy idejig azt sem tudtam ezért mit csináljak, de nem kellett sokáig gondolkodnom, mert le estél. Egyenesen Rám.-mondta Loki.
Basszus....
De még mindíg nem nyitottam ki a szemem, nem akartam látni.
Aztán meg erőltettem magam, és lassan kinyitottam a szemem.
Fel néztem. Loki le nézett.
-Nagyon szarúl aludtál miattam?-kérdeztem a karikákra utalva a szeme alatt.
-Nem. Amúgysen aludtam volna. Gondolkodtam.
-És min?-kérdeztem vissza.
-Hogy elmondjak e neked valamit.-nézett le rám.
Mire kitágúlt a szemem. És nyeltem eggyett.
-Ésssss, mi lenne az?-kérdeztem félve.
-Elmegyek.-mondta.
-Ezt nem értem.-mondtam össze ráncolt szemöldökkel.
-Elkell mennem három hónapra.-nézte a plafont.
-Háromra? Hova?-kérdeztem.
-Az titok. De...elkell mennem.
-Értem.-mondtam a szám szélét rágva.-Mikór indulsz?-kérdeztem.
-Három nap múlva. Vagyis. Negyvennégy óra múlva.-mondta vállatt vonva.
-Ilyen korán van?-nyüszögtem.-Akkor inkább vissza alszok.-mondtam, majd le ejtettem a fejem vissz a melkhasára.-Kellene valamit csinálnunk, búcsúzás képpen.-mondtam neki.
-Mi?-kérdezte meglepve.
-Igen. Kéne. Tudod sétálni, vagy valami.-mondtam
-Sétálni?-kérdezte még mindíg döbbentem.
-Igen, Erena is jöhetne, meg ha úgy van anyukád is, meg Thor. Odin gondolom nem nagyon szakít idő az ilyen dolgokra.-mondtam a számat elhúzva.
-Oh, pedig régen csak ilyenekkel foglalkozott.-bökte ki,majd gyorsan be fogta a száját, mintha valami titkosat mondott volna el.
-Hm...lehet. De akkor. Csak Thor, te meg Anyukád, meg Én?-kérdeztem tőle a szemébe meredve.
-Hát...-nézett le rám. De én direkt lebiggyesztettem a számat, és nagyobbra nyitottam a szemem. Hátha a cuki pofa beválik nála.
-Hát...-nyelt egy nagyot, majd megint felfele kezdett el nézni. URISTEN. CSAK NEM ZAVARBA HOZTAM LOKI LAUFEYSONT? OMG!
-Pff.-háborodott fel Loki.-Nem.-mondta hűvösen.
-Akkor?-néztem fel rá, majd fel kelltem, és rá űltem a csípőjére. Ha tényleg szereted a barátnődet, most nem jössz zavarba.
-Na?-kérdeztem közelebb hajolva hozzá.
-Remekűl tudsz manipulálni embereket, de öt másodpercnél több idejig, nem vettem be.
-Ahj...-bigyesztettem le csalódottan a számat.
-De...-mondta, majd felkaptam a fejem, hátha van még remény.-Rendben. Elmegyünk valahová négyesbe.-Ha Odin engedi.-Tette fel a mutató újját.
-És mit csinálunk?-kérdeztem mosolyogva.
-Az titok. De öltözz fel, mert reggeli, utána meg megyünk is.
-Mondta és fel akart támaszkodni a hatás kedvéért, de rá jött, hogy rajta ülök, ezért csalódottan vissza esett az ágyra.

Én meg rá jöttem, hogy uristen...rajta ülök.
Szóval gyorsan felpattantam és le szálltam róla.
-Jajne.-mondta.-Pedig lehettél volna még így, egy idejig.-mondta perverz mosolyát fel villantva.
Mire megforgadtam a szemem.
-Na úsgyi! Kifelé! Öltöznék.-tapsoltam neki.
-Ez komoly?-kérdezte.-Eddig mindíg én zavartam ki az embereket. Most meg....te zavarsz ki engem?-kérdezte döbbentem.
-Jaj neee.-mondtan kétségbe esést tettetve.-Kizavarlak. Jaj neee.-majd komoly arcot vágva felé fordultam.-Na dolgozd fel az információt, írd fel magadnak vagy mittomén, csak húzz ki innen, mert öltözni akarok!-mondtam.
-Jól van...-mondta Loki, majd ez kis zöld fény kiséretében eltűnt.
Körbe nézve, a gardrobhoz mentem és kinyitottam.
Aztsem tudtam mit húzzak fel.
Végűl meg állapodtam egy sárga ruhán, ami baromira tetszett:

Gyorsan magamra kaptam, meg fésűltem a hajam.
És mivel siettem gyors konytba fogtam a hajam, ami eléggé furán nézett ki.
Gyorsan körűl néztem, majd kicsaptam az ajtót, és elfutottam az étkezőhöz.
Az ètkező ajtajához érve hangos beszélgetést hallottam, mintha Odin kiabált volna.
Gyorsan be nyitottam. A beszéletés nem halkúlt el.
Hanem továbbra is folyt.
-Vele? Vele akarsz elmenni?-utalt rám Odin, miközben Lokival kiabált.-Nem is értem? Ti közösen? Elmenni?
-Igen apám.-válaszolt Loki higgadtan.
-Elnézést!-szóltam be. Majd mindenki egy emberként fordúlt felém.
-Én találtam ki az egésszet, én akartam elmenni. Én akartam búcsuzóúl valami élményt adni Lokinak.-mondtam akaratossan.
-Te találtad ki?-kérdezte Odin.
-Igen. Ne a fiát okolja azért, amit nem Ő tett.-mondtam magabiztosan, nyugodtan.
Odinnal farkas szemet néztem egy ideig.
-Ha Frigga is megy, akkor legyen hát.-monda Odin.
Friggára néztem, mire bólogatott eggyet.
Én meg a reakciójat látva elmosolyodtam, és meghajóltam.
Elmentem Thor mellé, aki szintén mosolygott.

A reggeli hamar befejeződött.
-Akkor mehetünk.-mondta Loki, majd fell állt, a többiek meg utána mentek.
Én még maradtam.
Fel álltam és oda mentem Odinhoz.
-Nagyon köszönöm szépen ezt a lehetősèget.-mosolyogtam, majd meghajoltam.
Hirtelen egy kezet éreztem a fejemen.
-A fiaim sokat változtak, mióta itt vagy. Pozitív irányba. Ezért hálás vagyok-mondta Odin.-Áldásomat adom reád és az eggyik fiamra, melyhez egyszer feleségűl mész.-mondta,majd fel emelte a kezét.
A hallotaktól mukkani nem mertem. Lassan fel néztem, de már addigra az öregedő királyt, nem láttam sehol.......