Dr.Strange lánya 2. kötet (Befejezett)

Még nem

Kiszaladtam az erkélyre és rá támaszkodtam a korlátra felhúztam magam,hogy le sem ért a lábam.
Mélyen a tüdőmbe szívtam a friss oxigént és csodáltam a tályat.
A hajamat ,és az arcomat cirogadta a kellemesen hűs levegő, amitől libabőrös lettem.
A táj csodás volt.
A csillagok feljöttek, de még nem ment le a nap. Sötét kékből ,ment egyre lefelé egésszes citrom sárgáig az ég.
Ezt kedvem lett volna le festeni.
Aztán be csuktam a szemem és csak éreztem. Éreztem a szelet, a nyári illatot, ami édeskés volt.
A fák ágainak halk, össze ütközését.
Egy távoli vízesés, halk zuhogását,aminek mintha éreztem volna az illatát, ami keveredik az erdő zöldjeivel.
Ezt a pillanat azok egyike ,ami nem akarod,hogy vége legyen.
Hogy bárhogy mindíg így lehetnél.
Aztán kinyitottam a szemem, és le ereszkedtem.
Csak mosolyogtam,aztán rá támaszkodtam a márványból készűlt, vastag korlátra.

Hátra néztem.
Loki lazán az ajtónak dőlve nézett, hol rám, hol a tájra.
Oda mentem hozzá.

-Meg kérhetlek valamire?-kérdeztem szégyenlősen,hátra tűrve egytincset.
-Még valamit?-mondta kicsit fel háborodva.
Én meg válaszúl bólogadtam.
-Mondjad...-forgadta meg dühösen a szemeit.
-Hát...meg kérhetlek,hogy vigyázol rám , amig a korláton ülök?
-Mi?
-Vagy ha nehezedre esik, akkor meg sem szólaltam.-emeltem fel védekezés képpen a kezem.
Loki nem szólalt meg,nekem meg mindegy volt.
Meg fordúltam és fel ugrottam a korlátra. Csak mondom...márványból van, csúszós.
Majd le akartam volna ülni,hogy ha meg nem csúszok. De mielőtt teljesen pánikba esek,hogy ,,URISTEN MEG FOGOK HALLNI, PEDIG ALIG ÉLTEM 20 ÉVET, ÉS RÁADÁSÚL ÚGY,HOGY SEMMI ROSSZAT NEM TETTEM..., jól van néha bele mártottam az ujjamat a pudingba amit Nora csinált, de NEM AKAROK MEG HALLNI" ,féle pánik Loki meg fogta a karom, idegesen a szemembe nézett és ennyit mondott:
-Még nem hallhatsz meg. Ki kell valamit elöbb valamit derítenem. Még nem hagylak meg hallni.-mondta mérgesen. Még? Milyen gondolatai vannak? Te jó ég!
-K-köszi.-mondtam. Majd vállat vont.
Le űltem nyogudtan, és néztem a tályat. Bárcsak órákig nézhettem volna.
De párc perc múlva le ment a nap teljesen, és a csillagok teljesen látszódtak. Gyönyörű volt.
Tátott szájjal néztem az egészett.
-Olivia.-mondta Loki.
-Igen?-csuktam be a számat és fordultam felé.
-Vacsora lessz. Pár perc és le kéne menni.
-Jaaaa. Persze. Induljunk.
-Rendben.-mondta,majd le segített a korlátról.

Már az étkező felé haladtunkn , de Loki még mindíg a kezemet fogta(?!?!?)
Ami roppant fel zaklató volt.

Szóval baktattunk az étkező felé, Loki fogta a kezem...(???), ès én elhatároztam,hogy holnap be járom az egész palotát,mert fogalmam sincs,hogy mi hol van.
-Meg is érkeztünk mondta Loki.-Közben nem is figyeltem az előttem lévő útra, ez által bele ütköztem Loki melkhasának.
-Jaj boccs...-mondtam szabadkozva.-Nem figyeltem...
-Észre vettem.-nézett le rám világos zöpd szemeivel, amik szinte szürkék voltak.
-Baj van?-vonta fel a szemöldökét. Upsz...ennyi ideig bámúltam volna?
-Neeem. Semmi. Csak....-persze be sem fejezhettem a mondtatom,mert a melletünk lévő ajtó kivágodott és meg jelent Loki barátnője. Ahogy ezt észre vettük, azonnal szét rebbentünk.
-Jaj Szívem.-ugrott oda Lokihoz a védelmező karjaiba.-Azt hittem már baj van.-húzta drámaira, kicsit sem a szöveget. Én meg majdnem fel nevettem. Majd be mentem az étkezőbe, illedelmesen meg hajokltam, közben pukedliztem,majd le űltem Thor mellé.
-Szia Thor.-köszöntem neki kuncogva.
-Na miaz? Min nevetsz? Én is akarok.-mondta már Ő is nevető ráncokkal.
-Csak nézz szegény Loki arcára...azt a szenvedő arcot...-kucogtam. Majd Thor is oda nézett.
Végülis ìgy telt a vacsora.
Loki és Erena beszélgedtek....vagy nem.
Erena panaszkodott Lokinak és tovább taglalta,hogy mennyire aggódott érte, Loki "hallgadta"(?).
Én meg Thor, meg ezen nevettünk. Igazából Loki szenvedő arcán.
Meg azon,hogy néha Erena egy gyilkos pillantást vettett ránk,amitől mégjobban fulladoztunk és próbáltuk vissza tartani a nevetésünket.
A királyi pár? Ők meg unták az egésszet. Igazából Odinon nem annyira látszott, de Friggán igen. Csak néha utána persze vissza rendezte az arc mimikályát.
Meg néha halkan, nagyon halkan(!) néha fel kuncogott.
Aztán volt,hogy Loki és Erena elkezdtek normálisan beszélgetni. Ami persze azért volt,mert Loki unta Erena dumáját...gondolom.
Aztán miközben Ők beszélgedtek, amit nem igazán lehetett hallani,mivel az asztal másik végén űltek, messze a királyi családtól. Velünk ellentétbe akik közel űltek.
Szóval miközben beszélgedtek Thorral helyetesítettük Őket. Thor Loki volt.
Én meg Erena. És közben próbáltuk kitalálni mit mondthatnak egymásnak.
Pl elhangzott ilyen is:
Én/Erena szerepében:,,-Jaj Loki. Elfogyott a köröm lakkom és ráadásúl kezd kopni is le a körmömről.-Mire.
Thor/Loki szerepében: Jaj Drágám. Ne búslakodj, majd össze löttyintek neked eggyet,mint a múltkór.''-mondta Thor. Aztán mind a ketten fel nevettünk hangosan,majd halkan Frigga is. Eszerint figyelt.
Odin rosszaló pillantást vetett felénk de,mintha láttam volna a nevető ráncát a szeménél.
Ez olyan szép pillanat volt. Aztán Thor és Én is végeztünk,majd elmentünk aludni a szobánkba.

Másnap reggel
Thorba bele karolva éppen nevettünk valamin, mikór Loki jött felénk sietősen, és igen idegesen.
Mikór már csak pár lèpésnyire volt tőlünk, előhúzta a tőrét, mire Thor felvette védekező állást.

-Te undorító midgárdi!- tör át Thor-on. Csak úgy szimplán arrébb lökte, én meg hátráltam pár lépést,majd a tőröm után nyúltam én is.
-Miaz testvér?-jött oda Thor.
-Ti vagytok a bajom! Hogy meritek így meg alázni Erenát?
-Meg téged?-vágtam vissza gúnyosan.
-Ne...ne húzd ki a gyufát!-emelte fel az ujját fenyegetően.
-Különben mi lessz? Meg ölsz? Meg sebezel?-kérdeztem.-És amúgy is, csak játszottunk! Nem kell ennyire komolyan venni! Hisz ez csak egy gyerekes csínyes, valami volt. Csak viccelődtünk,hogy oldjuk a feszkós hangulatot!.
-És igen, megölni tervezlek.-válaszolt ki mérten, miutan végig hallgatott.
-Na gyere akkor, gyere nyugodtan. Én készen állok.-mondtam mérgesen és a tőrömön meg nyomtam egy gombot, mire az egy lándzsa szerű fegyverré változott.
-Rendben.-Jött volna nekem Loki, hogy ha Thor nincs ott.
-Rendben gyerekek, vitát befejezni! Nem kell mindent harcal megoldani. Nem lehetne most meg beszélés útján le játszani?-mondta Thor. Mégis mi a fraaanc? Thor hirtelen bölcs lett? Loki meg olyan,mint Thor. Le akar győzni.
-Mi történt veled bátyám? Hirtelen bölcs lettél?-Kérdezte Loki szórakozottan.
-Nem nagyon.-vakarta meg Thor. A tarkóját.-Csak szimplán nincs kedvem téged a gyógyitókhoz vinni, miután meg sérülsz.-válaszolta Thor, Lokinak! Te jó ég, mi van itt?
Én meg nem bírtam tovább el nevettem magam.
-Most min nevetsz Midgárdi?-kérdezte Loki.
-Rajtad.-válaszoltam mostmár nyugodtan, fapofával vissza.
-Na gyere Olivia.-nyújtotta a karját Thor.-Mennyünk eddzeni. Vagyis inkább kitalálni,hogy hogyanfogsz avval a lándzsával harcolni. Nem lehetsz mindíg tőr harcos, az Loki védjegye.-mondta Thor. Majd maga után húzott.
Ahogy vissza néztem, csak Loki értetlen arcát véltem felvedezni.
Mire csak kuncogtam eggyet, és détáltam tovább Thorral.

Fhuuu...ne haragúdjatok,hogy nem írtam ilyen sokáig. Ezt a részt is vagy egy hete már elkezdtem. Bocsiiii. Igyekszem mostmár több részt hozni, ahogy lemegy a szóbeli időszak, ami amúgy nekem hétfő dél elött van, azt cső.
Minden 8.-os szóbelizőznek sok szerencsèt és NE izguljatok,mert nagyon nem éri meg. Ha meg egy kis kikapcsolódásra vágytok,nézzetek szét wattpadon. Még egyszer sajnálom és nagyon szeretlek titeket!! ❤😚😚😍🕷
Sziasztok Asgardi Pókicáim!❤😚